A hulla köré hamarosan orvosi ninják tömege gyűlt, de csak azt tudták kideríteni, amit az összes többi holttestnél. Hogy semmi köze nincs a többihez. Hamarosan megkapták a fiú aktáját is. Naruto idegesen fogta a kis mappát, ugyanis olyat tett, mint még soha. Megakadályozta az egyik nyom megtalálását.
" A földbe vésett név tökéletesen látható volt, ahogy az aggodalom is mind a három arcon.
-Sasuke, mit csináltál már megint?-tette fel a kérdést Naruto hosszú csend után.
-Én ugyan semmit. Te is tudod, hogy tegnap semmi esélyem nem lett volna erre, hiszen végig együtt voltunk-a kijelentésre Naruto belepirult. Legyen akármennyire igaza, a tegnapi események a lehető legnagyobb hatást érték el nála.
-Igen, tudom-ennyit tudott csak mondani, s nem törődve Sakura érdeklődő pillantásával indult meg az írás felé.
Kétségtelen, hogy Sasuke neve szerepelt ott. Az utolsó Uchiha. Az egyetlen Uchiha.
Egy távoli lépés ütötte meg a szőke fülét. Tudta, hogy nincs sok ideje, amíg a többi ninja ide nem ér. Szíve a fülében dobogott, amíg torkába egy nagy gombóc gyűlt. Gyorsan kell cselekednie. Lábával port rúgott rá, s erősen taposta meg azt, addíg amíg az írás olvashatatlan, sőt, felismerhetetlen legyen. Ha távolabb megy, észre sem venné más, hogy ott bizony volt valami."
Így történt az, hogy a ninják még mindig bármi ötlet vagy éppen nyom nélkül, kétségbeesetten könyvelik el megoldhatatlannak az ominózus ügyet.
A fiú, aki most is ott fekszik, ráadásul halottan, egy egyszerű életű polgár volt. Mégcsak ninja sem volt. Az adatlapot nézve Naruto idegesen kocogtatja a fogait, hátha azok meg tudják mondani az újabb miértre a választ.
A srác neve valami baromi hosszú és olvashatatlan volt, ami talán egész életében kísértette (mármint Naruto így tudta elképzelni, hogy azt a nevet viseli) mindössze 21 éves volt, s egy vadászklán tagja. De valami nem állt össze. Az adatlapon szereplő fotón egyáltalán nem volt ismerős számára a srác, pedig alig egy perce látta utoljára. Ugyan az az arc, ugyan az a szem, ugyan az a tetkó... Még a haja is ugyan az lenne, ha nem barna színben pompázna a fotón.
S abban a pillanatban jutott eszébe a többi áldozat. Táskájából elővette a többi mappát, majd a bennük lévő képeket, a elmélete beigazolódott. A halotti képeken fekete hajuk tükrözi az élettelen ábrázatukat, míg a legtöbb adatlapon színesebb tincsek is végigfutbak arcuk vonalán.
A megoldás egy pillanatra végigfut az agyán, ami kisebb sokkot is okoz számára. Ő jött rá az egyik nyomra.
***
-
-Igen, ez valószínűleg egy nyom-jelenti ki Sakura, ahogy Naruto beszámolt neki a tényekről-már csak ki kell deríteni, milyen jutsu is áll a háttérben.
A lány gyorsan szaladt is a könyvtárba, ezzel egyedül hagyva a két fiút.
-Tehát...-kezdte Sasuke-engem keres.
Naruto döbbenten nézett fel az Uchiha-ra, aki teljesen természetesen zárta ki azt a tényt, hogy ő lenne a gyilkos, hát még Naruto milyen könnyen el is hitte! A tegnapi felhozása egy tökéletes indok volt.
-Valóban minden jel arra mutat-sóhajtotta. Megint úgy érezte, elfáradt a mai napra, pedig dél alig múlt. Igen, valószínűleg a sok információ, amit ma kapott, kikészítette az agyát. Ezzel együtt úgy érezte, egy próbát mégis meg tudna tenni.
YOU ARE READING
Elfeledett érzelmek
Fanfiction/Befejezett/ Naruto élete egyik pillanatról a másikra megváltozik, amikor Konohába tér egy Uchiha. Az feltűnően sokat tud róla, ám rejtélyek övezik mind múltját, mind magát. Vajon mi történt a múltban? Köze lehet egy bizonyos éjszakához? "Emlékek...