A nap, ami mindent megváltoztat Part 2

114 2 1
                                    

Na haliii, hoztam a Part 2-öt. Remélem tetszeni fog. 


- Tehát arra kérsz, hogy töltsem veletek a karácsonyt? - tudakolta Damon, miután leparkoltak egy karácsonyfapiac közelében.
- Pontosan.
- Nézd, 'Lena, nem kell aggódnod miattam. Tényleg el tudom foglalni magam, elvégre nem ez az első karácsony, amit egyedül kéne eltöltenem.
- Nézd, Damon - szakította félbe Elena, a srác hangsúlyát utánozva. - Én törődöm veled, éppen ezért nagyon szeretném, ha ott lennél. Fontos számomra, meg hát... hiányoznál.
- Tényleg? - kérdezte Damon, felvonva egyik tökéletes szemöldökét. Elena bólintott.
- Kérlek. A kedvemért, jó?
- Rendben van. A kedvedért - egyezett bele Damon nevetve, mire Elena vigyorogva a nyakába vetette magát. Damon felsóhajtott. Annyira jólesett neki a lány ölelése, hogy azt nem tudta leírni. Ugyanakkor viszont a szíve is fájt, hiszen az az erős és őszinte szerelem amit érzett, ami majd' megölte, viszonzatlan volt.
- Köszönöm! - mondta Elena, miután kibontakozott az ölelésből. Damon egy mosoly mögé rejtette a fájdalmát, majd kipattant a kocsiból, és kisegítette Elenát.
- Na akkor, most induljunk karácsonyfát keresni! - szólt és felajánlotta kezét Elenának, aki habozás nélkül elfogadta azt. Kéz a kézben mentek végig a piacon, és bárki, aki látta őket, jogosan gondolhatta, hogy ők együtt vannak. Holott nem volt köztük semmi több, mint nagyon mély barátság.
Miután kiválasztottak egy szép, karcsú fát, Damon odament az árushoz, hogy kifizesse. Ám amikor már menni készült, az eladónő utánakiáltott.
- Várjon! Nem vett szerencsesütit.
- Tessék? - fordult vissza Damon, aki nem kis meglepetést okozott azzal, hogy simán a vállára vette a nehéz fát.
- Minden vásárlónknak jár egy szerencsesüti - magyarázta kedvesen az árus, és egy zsákot nyújtott Damon felé. A vámpír tétovázott egy kicsit, végül mégis belenyúlt és kihúzott egy csomagot.
- Nem hiszek az ilyesmiben - dörmögte.
- Ó, pedig érdemes - bizonygatta az eladónő. - Boldog karácsonyt!
- Magának is - búcsúzott Damon és zsebre vágta a kis csomagot.
Elena már a kocsinál várta. Ugyan először akadt egy kis nehézség, ugyanis a fa sehogy sem akart beférni a kocsiba, Damon végül mégis megoldotta a problémát azzal, hogy hátradöntötte a két hátsó ülést. Amikor látta, hogy Elena beszállt, gyorsan elővette a sütit a zsebéből és kibontotta. Egy kicsi, összehajtogatott papírlap hullott ki belőle. Damon széthajtotta és a következő feliratot olvasta rajta:
"Kívánjon valamit és valóra fog válni!" Valamiért úgy érezte, hogy most az egyszer bedőlhet egy ilyen értelmetlen babonának, így hát lehunyta a szemét és kívánt. Kívánt, még pedig valami olyat, amit már annyira régóta áhított.


Remélem tetszett. 😀😀🎈🎆

Delena novellák // BEFEJEZETT //Donde viven las historias. Descúbrelo ahora