Delena novellák // BEFEJEZETT //

All I want for Christmas part 3

Na haliii. Azt vettem észre, hogy ennek a sorinak a 2. részét hamarabb raktam ki, mit az első részét😂, szóval bocsi. De itt van a harmadiiik rééész.

Másnap reggel Damon ölében ébredtem, a jelek szerint ő még mindig aludt, mert nem reagált a mocorgásomra. Próbáltam a lehető legkisebb zajt csapni és kiosontam a konyhába, hogy főzzek egy teát. Pár perccel később, kezemben a bögrével, visszamentem a nappaliba, Damont azonban már nem találtam ott. Úgy gondoltam ennél jobb alkalmam nem lesz, így letettem a bögrémet az asztalra és felosontam a szobámba az ajándékokért. Gyorsan összeszedtem őket, leszaladtam a lépcsőn és gyorsan a fa alá csempésztem őket. Azonban nem az én ajándékaim voltak az elsők a fa alatt, volt már ott egy, rajta egy kis cetli, amin az én nevem volt Damon kézírásával. Leültem a dobozok mellé és megfogtam a dobozkát. Forgattam, nézegettem, találgattam, mi lehet benne, de nem tudtam kitalálni.
- Leskelődünk? – suttogta a fülembe Damon. Észre se vettem, hogy a szobában van és ijedtemben, majdnem felsikoltottam. Damon halkan kuncogott a hátam mögött, majd a vállamra tette mindkét kezét.
- Nem nézed meg? – kérdezte s közben olyan közel hajolt hozzám, hogy az álla, már szinte a vállamon volt. Felemeltem a dobozt és közelebbről is megvizsgáltam, hogy vajon hol lehet a nyitja. Szép fehér szalaggal volt átkötve és pár helyen le is volt ragasztva. Finoman kikötöttem a szalagot és letépkedtem a ragasztó csíkokat róla. Amikor leemeltem a doboz tetejét halkan felkacagtam, mivel a dobozban csak egy cetli volt.
- „Nem nyert" ? – olvastam fel döbbenten a rajta levő szöveget. Damon elnevette magát, majd felállt és felém nyújtotta a kezét.
- Gyere, segítek – mondta kedvesen és felhúzott magához - Játszunk hideg-meleget! – tette hozzá egy kacsintás kíséretében. Felsóhajtottam, és a mellkasának döntöttem a fejemet, majd megadtam magam és rámosolyogtam.
- Rendben Mr. Salvatore. Vezessen! - Ötpercnyi hideg – meleg – langyos - jéghideg után Damon megszánt és mögém lépett, majd nagyot sóhajtott.
- Ez a játék sose volt az erősségem... - nyöszörögtem. Damon egyik kezével letakarta a szememet, a másikkal pedig megfogta az enyémet és picit előrébb tolt. Éreztem, hogy valamibe beleakad a kezem. Damon segítségével lehúztam a fáról a gömbformát, amit a kezemben tartottam. Amikor kinyitottam a szemem, egy ezüstszínű gömbdíszt tartottam a kezemben, amiből egy pici medál lógott ki. Megfogtam a medált és széles mosollyal az arcomon kihúztam a díszből egy gyönyörű ezüst nyakláncot. Damon kivette a kezemből a díszt, én pedig a tenyerembe fektettem a nyakláncot. Egyszerű ezüstlánc volt, rajta egy kis hópehely formájú medállal.
- Gyönyörű...- szólaltam meg nagy nehezen. Nem találtam szavakat arra, amit ebben a pillanatban éreztem. Damon-höz léptem és megöleltem.
- Köszönöm - súgtam a fülébe és arcon csókoltam. Derekamra fonta az egyik karját, mi közbe a másik kezével maga felé fordította az arcomat és megcsókolt. Vágytam erre a csókra, el se tudnám mondani mennyire akartam, hogy a tudtára adhassam, mit érzek iránta. Gondolkodás nélkül visszacsókoltam és még szorosabban öleltem magamhoz. Végtelenül gyengéd volt, finoman becézgette az ajkaival, az övével, végül nyelve gyengéden a számba siklott és én a mennyekben éreztem magam, mintha a világ leszűkült volna csak kettőnkre. Kis idő után szétváltunk és egymás szemébe néztünk. Nem volt többé kérdés, hogy mit érzek iránta, s hogy ő vajon mit érez, mert pontosan tudtam...
- Szeretlek – suttogtam és a mellkasához bújtam.
- Én is szeretlek - válaszolta ő is suttogva és magához szorított. Elengedett és kivette a kezemből a nyakláncot, amit az óta is a kezemben szorongattam. A hátam mögé lépett és a nyakamba akasztotta a láncot, majd ismét megölelt. Úgy ölelt magához, mintha soha többé nem akarna elengedni. Az arcomhoz érintette az övét és halkan a fülembe suttogott.
- Nem kell más karácsonyra...csak te.

Arra jöttem rá, hogy ez az utolsó része😲. Ezért lesz egy másik story, annak a linkjét is ki fogom rakni.