Rafe and Me

20. Otthon

Reggel egy doktornő keltett fel hogy menjenek haza hozzak Rafenek egy pár cuccot. Egyébként borzalmasan aludtam mert mindíg felkelltem tehát hulla voltam.
Hívtam Rost hogy jöjjön értem aki aranyos volt és már jött is. Gyorsan össze szedtem ezt azt, magamat is rendbe tettem közbe és már mentem is vissza.

Fél három volt már amikor Rafe ismét mocorogni kezdett és most a szemét is kinyitotta.
- Rafe itt vagyok, Nina vagyok. Nincs baj,pihenj. Hívok egy orvost mindjárt jövök.

- Á szép napot Cameron! Örülök hogy magához tért. Egy pár vizsgálatot elvégzünk magán rendben?
- U-Uhm - ott ültem mellette és a kezét fogtam végig.
- Ez lehet egy kissé fájni fog de vért kell öntől venni. Ne nézzen ide és akkor sima lesz. - olyan 20perc múlva végzett az orvos és kihívott beszélni egy pár mondat erejéig.
- Nina ki tudna jönni egy percre?
- Persze Doktornő.
- Figyeljen minden rendben Rafel de még ma bent tartom hogy biztosra menjek vele. Szerencsére nem találtam semmi maradandó sérülést az agyban,jól reagált mindenre. Nem tudja esetleg ki tehette ezt vele?
- Foggalmam sincsen. Egy pár napra az egyik barátomnál voltam mert szüksége volt rám aztán haza mentem és több nap elteltével haza jött,becsapta az ajtót és összeesett. És tippem sincsen mibe keveredhetett és ki tette ezt vele.
- Értem. Köszönöm Nina. Viszlát.
- Viszlát és köszönöm! - bólintott egyett a nő és mentem is vissza be.

- Rafe itt vagyok minden rendben. Figyelj most rám,ma még bent tartanak megfigyelésen aztán mehetünk haza.
- Oké...
- Sss pihenj, lesz még bőven időd beszélni. - nyomtam egy puszit homlokára.

Szerencsére este haza engedtek mert mindent rendben találtak tehát hívtam Rost és jött is értünk.
Amikor haza értünk JJ elvette tőlünk Rafet és ő segített neki felmenni,mondta hogy maradjunk lent majd ő lerendezi. Bele egyeztünk és addig mi felhívtuk Wardot és elmondtunk minden fejleményt.

- Gyere Rafe ide feküdj le.
- Miért vagy itt?
- Mindent elmondunk de most pihenned kell és tudom hogy nem örűlsz nekem de ezzel ne foglalkozz most. Figyelj most rám nagyon.
- megfogta vállát és mélyen a szemébe nézve mondta mondandóját. - Nina szeret téged és ha te is szereted őt akkor ne keverd magadat bajba. Nem magad miatt hanem miatta, kérlek Rafe. Na megyek most próbálj aludni pajti.
- ment volna kifelé amikor megszólalt Rafe.
- JJ... Köszönöm.
- Ne köszönd. - legyintett egyet és jött le hozzánk.
Izgatottan vártuk hogy hogyan fogadta JJ-t Rafe, de a fiún nagyon semmi sem látszodott tehát tuti minden rendben volt.

- Most mennem kell Wheezie-ért majd jövünk. Sziasztok! - vissza köszöntünk és ment is Rose a lányért. Személy szerint nem ismerem de eddig mindenkit kedvelek a családból tehát valószínűleg vele sem lesz másképpen.
Majd eltelt kb.1 óra és haza értek.
- Sziasztok!
- Sziasztok! Te vagy Wheezie igaz?
- Igen. - mondta kedvesen.
- Én Nina vagyok, örülök hogy végre megismerhettelek!
- Szintúgy! De ő kicsoda?
- Ő ott JJ. Az egyik barátom akinek éppen nincsen hol laknia és apukád megengedte hogy maradjon ha segít nekem a házi munkával és a kertel.
- Ááá értem. Rafe hogy van?
- Szerencsére elaludt, majd ha felkellt akkor tudsz vele beszélni mert érti amit mondunk csak nem biztos hogy válaszol.
- Oké. Na megyek fürdeni. Szia!
- Menj csak.
- Kedves lány ugye? - kérdezte Rose mosolyogva.
- Igen az, tiszta Sarah.
- Le sem tagadhatják hogy testvérek. Hahaha. - mondta a nő majd le pakolt és elindult a konyha felé.
Én JJ- hez mentem aki éppen egyébként filmet nézett. Az így neveld a sárkányod 2 nézte, kiskorunk klasszikus filmje.

Már másnap van. Én voltam az első aki felkellt, csináltam reggelit majd bementem Rafehez a szobába. Amikor bementem próbáltam minél halkabb lenni nehogy felkeltsem, szerencsére nem kellt fel. Be feküdtem mellé és átkaroltam óvatosan. Kis ideig feküdtünk így de hagytam pihenni tehát nyomtam egy puszit arcára és mentem is kifelé. Az ajtó előtt Wheezievel találkoztam.
- Jobban van?
- Igen. Még alszik de ha be szeretnél menni hozzá menj csak, alszik mint a bunda de azért legyél óvatos.- bólíntott egyet és ment is.

Már fél hat volt amikor mindenki lentvolt a nappaliban,Rose és Wheezie telefonoztak, JJ és én pedig társasjátékoztunk.
- Van valami kaja? - szólt oda hozzánk egy halk, álmos hang. Rafe volt az aki a bal kezével a hasát fogta jobb kezével pedig a fejét.
- Rafeee! - szaladt ida hozzá a kislány.
- Hé nyugi! Nem halltam meg! Minden oké! - ölelték meg egymást.
Szépen mindenki oda ment hozzá és megölelte. Amikor JJ következett valamit sutyorogtak.
- Kösz JJ!
- Nincs mit!
Igazából nem hallottam hogy mit mert csak foszlányokat értettem de nem is érdekelt.
Szépen leültettük a kanapéba a fiút és oda vittem neki a húsleves. Kicsit evett belőle majd a kanapéra leültem és az ölembe feküdt. És ugyan úgy folytatta tovább mindenki az előbbi tevékenységét.