Rafe and Me

23. Elrabolva

Ahu baszki a fejem nagyon sajog! Úgy látszik nemcsak egy rossz álom volt... Tényleg elraboltak. Elraboltak? De mért pont engem? Ah és még Rafeel sem tudtam beszélni a múltkori vitánkról, nagyszerű.
Végre sínen volt az életem erre nesze baszki ez lett....

- Jó reggelt! Itt a reggelid aztán ezt vedd fel elmegyünk innét. - jött be egy magas férfi akinek ha jól láttam a bal vállán egy név volt.
- Ki az a Mira?
- A lányom.
- Most mért nincs mellette?
- Ne foglalkozz vele. Feladatot kaptál és miután azzal végeztél kérdezhetsz. - kiment és vissza zárta rám az ajtót.

Meg reggeliztem ami amúgy májkrémes kenyér volt vízzel. Nem volt rossz de jó sem. A ruha amit kaptam egy csilli villi kurvás ruha volt. Egyébként kivilágította a sok flitter rajta a szemem.

- Ezt nem veszem fel! - jelentettem ki.
- Akkor vedd fel ezt! - oda dobtak hozzám egy kislány méretű balerina ruhát.
- Ez rám se jön!
- Válaszd ki melyiket veszed fel. Ha nem megy majd mi adjuk rád. Hajrá.
- Fantasztikus! - baszki fingom sincs honnan jön a hang és honnan látnak mert sehol sem látok kamerát. Nem értem.

Minden esetre felvettem az első göncöt majd kinyitották az ajtót zsákot húztak a fejemre és kivittek. Bedobtak a kocsiba és mentünk is.

Nemtudom mennyi ideje utazhattunk de semmi külvilági hangot nem hallottam. Mintha egy üres pusztára mentünk volna.
- Megérkeztünk. Hívd Őrszemet. - hogy ki azaz őrszem? Fingom sincs.

- Ááá fiúk. Ideje volt már. Új szerzemény? Mutasd az arcát! - lerántották rólam a zsákot és egy magas kétajtó méretű kopasz ember állt előttem.
- Menj arrébb nem látom a lányt! - utasította a nagy embernek egy kis picike 160cm papika.
- Szervusz szépségem! Bemutatkoznék a nevem Őrszem. Én vagyok itt a főnök. Ha nem tetszik valami én döntöm el a sorsod mostantól. Vigyétek be a többi közé! - utasította az embereit akik megfogtak és levittek a pincébe.

Sok más lány volt ott bedrogozva és ribanc ruhába felöltöztetve. Ijesztő ez a hely.
- Ez itt a te helyed. Maradj itt.
- Uhum...

Mivel egyedül hagytak a többiek meg maguknál sem voltak ezért kicsit körbe néztem. Seholsem volt ablak, a falakon mindenféle kígyók és más csúszó mászok voltak felfestve.
Baszki jön valaki!

- Te vagy az új? Hm? - Egy fiatat szöszi fiú jött le és az arcán voltak tetkók is. Tutira drogozik pedig amúgy nem is csúnya és ha az utcán meglátnám tutira el kértem volna a teló számát.
- Igen én.
- Név.
- Nina Parker.
- Lakcím.
- Outer Banks, Washington utca 3.
- Drogoztál már valaha?
- Igen.
- Mit szívtál
- Fű,LSD, marihuána,kokszi meg keverve is volt egy kettő.
- Nagyszerű tehát bírod őket. Tökéletes. Készen is vagyunk. Mindjárt kapsz is egy kicsit és megnézzük mit tudsz.
- De jó....

- Főnök meg vagyok. Itt vannak az adatai.
- Ügyes fiú! Egyeztesd hogy igazak-e.
- Rendben. Ő főnök van egy kis baj.
- Mi van már?
- A lakcíme egyezik Ward Cameronéval!
- MICSODA!?! Járj utána mi köze van a Cameron családhoz!! Most!!!

- Nina Parker! Hol vagy?!
- Itt vagyok.
- Mi közöd van Ward Cameronhoz?!! Válaszolj! - a falhoz nyomott a nyakamnál fogva és alig kaptam levegőt tehát alig tudtam kinyögni valamit.
- Én en... Ne kapok le.. levegőt... - ütögetni kezdtem a kezét hogy engedjen el és hála az égnek értette és elengedett.
- Mond már!!!
- Nincs otthonom ezért magukhoz vett és a fia barátnője vagyok.
- Mióta?
- Nyár eleje óta.
- Baszki! A rohadt életbe!!
- Mi miaz?!
- Az hogyha kiderül hogy ittvagy nekünk lőttek!!!

Otthagyott a pincében és rögtön felment,nem értek semmit sem hogy mi történik és hogy mi köze van ehhez Wardnak. De úgy látszik lesz miről beszélni ha egyszer hazajutok.

- Tehát csak ennyi? Nincs más?
- Nincs főnök!
- Jó akkor őt nem tarthatjuk itt! Vidd el innen! Ott az autó a kezét kösd le és vidd el innét majd valahol tedd ki a semmi közepén. Kapsz rá 3 napot. Siess rólad úgysem tud semmit sem. A két idiótáról már tud sok mindent.
- Mi mindent?
- Rája kezén ott a lánya neve Mira ,rögtön kiszúrta. Patkány meg kicsi vékony teli tetkókkal. Könnyű prédák. Te meg olyan átlagos vagy! Na menj ne kelljen itt magyarázkodnom!
- Értettem! Nem hagyom cserben ígérem!
- Úgy is legyen fiam! Na gyere ide,vigyáz magadra!
- Uhm!

-Parker ide!
- Na?
Rá rántottak a fejemre egy zsákot és egy szobába vittek.

- Öltözz át! Így túl feltűnő vagy! Na mire vársz?
- Előtted?
- Láttam már sok lányt na! Gyerünk!
- Akkor fordulj el legalább kérlek!
- Jó de öltözz gyorsan ha lehet.

Elkezdtem le tolni a ruhámat erre visszafordult a rohadék aki eléggé feltűnően végig mért de próbáltam nem rá figyelni hanem arra hogy felvegyem az átkozott ruhákat amit adott.
Amúgy egy sötétszürke póló és egy fehér rövid naci volt, persze férfi ruhák voltak de tök mindegy jobb mint a csilivili.

- Na készen vagy?
- Ja.
- Kezdj valamit a fejeddel, végezd el a mosdó ügyedet és indulunk.
- Indulunk? Hova?
- Titok.

Rendbe tettem az arcom ami amúgy rohadt piszkos volt már, a hajamat pedig csak kifésűltem és kibontva hagytam.

- Smink nem kell?
- Nem szokásom sminkelni.
- Nagyszerű na nézzük mennyire vagy vállalható. Fordulj ide. - azta rohadt de szép, mázlista Rafe! - gondolta magában.
- Ott a mosdó. - mutatott rá ami meglepő de tiszta volt.

Elvégeztem a dolgom majd amikor mindennel készen voltam megfogta a kezem és kivezetett. Furcsán nézett rám mindenki de nem baj legalább elmegyünk innét.
Kimentünk és egy fehér terepjáróba kellett beülnöm aztán pedig lekötözte a kezemet.

- Na meg vagyunk! Készen állsz? Hosszú út áll előttünk!
- Uhum.

2022.01.26.