With And Without You

16. rész (16+)

"Este folytatjuk, Bébibogyó"

- Olyan unalmas ez az óra... - panaszkodtam ismét a mellettem ülőnek, pechére.

Nao minden figyelmét a tananyag kötötte le, így anélkül, hogy rámnézett volna, válaszolt unottan.

- Bírd ki. Ez az utolsó, aztán mehetsz haza... - csitított, a Tanár úr magyarázatára koncentrálva.

Taiki éppen a második világháború eseményeit ecsetelgette, hosszú vázlatot írva fel a zöld fatáblára.

"Bírjam ki...Chh... Mégis hogy tudnám kibírni?! Majd' szétrobbanok... Ez is az ő hibája... Már csak nézni is olyan izgató, hát ha még hozzám ér vagy megcsókol... Nem bírok magammal... Most azonnal tennem kell valamit, különben még ennél is nagyobb bajok lesznek ott lent... " - gondoltam nagy szenvedésem közepette.

- Értsd meg... Nem bírom tovább... - vinnyogtam. - Szükségem van valami izgalomra... - búgtam erotikus hangon.

Egy gyors pillantást vetettem a körülöttük ülőkre, majd munkához láttam.

Éreztem, ha most nem érhetek hozzá, abba belebetegszem.

Végignéztem, ahogy a nagy koncentrálás közben párom beharapja alsó ajkát, majd végignyal rajta.

"Nao... Miért csinálod ezt magaddal? "

Eddig padon pihentetett bal kezemet az asztal alá csúsztatva, finoman megérintettem Nao combját.

Az illető szemei kitágultak. Mindennél jobban vágyott az érintésemre, ez látszott rajta, de nem történelem óra közepén!!

Ha ezt tovább folytatom, még jobban felizgul, és akkor itt, mindenki előtt fog a magáévá tenni... Hmm... Nem is lenne olyan rossz... Habár, zavarna a sok bámuló... Ahjj...

Az újabb érintésemre halkan felszisszent, s összeszorította szemeit, hátha attól csökken a kielégítési kényszere.

- Yuu... - nyöszörögte, hangját visszafogva. - NE!!

Erre még jobban felbátorodtam, s elvigyorodtam.

- Azt ne mondd, hogy nem élvezed... - kacsintottam egyet bal szememmel, s folytattam, amibe belekezdtem.

Végigsimítottam barátom görcsbe feszült combján, majd lágyékához közel megszorítottam azt.

- Aahh... Yuu... Kérlek... Ne kínozz... - nyögte halkan. - Szeretnék... Koncentrálni...

"Egy fenét szeretnék... Őt akarom... Most... De nem lehet... Még nem... Nem ajánlom neki, hogy tovább nehezítse a dolgomat, különben később elég nagy fájdalmai lesznek, amit én nagy élvezettel fogok neki okozni... " - figyelmeztette magában.

- Koncentrálni, mi? - kérdőjeleztem meg partnerem előbbi állítását. - Hova? Mire?

- Az... Anyagra...

- Nekem nagyon úgy tűnik, hogy nem a történelem az, ami annyira izgat, hogy felállj tőle... - jegyeztem meg egy nagyot nyelve.

"Megint... Én... Muszáj... Nem tudok tovább várni... Érezni akarom... "

Osztálytársam ezúttal nem szólt semmit, csak ajkait harapdálta, ezért kezem tovább vándorolt.