Reni New Yorkban《Szjg Fanfiction》< Befejezett >

Júli. 2.

Július 2.

Az elmúlt két nap nyugisan telt. Cortezzel otthon lazultunk, ő pedig megbeszélte Macuval hogy hatodikán ide jön az új kütyüéjért, és marad pár napot. Ami számomra kész megváltás lesz, mert 1: Fent állt a veszély hogy egész nyáron nem fogunk találkozni ha ő még azelőtt hazamegy hogy mi vissza térnénk Magyarországra, 2: már elképesztő honvágyam volt, ami enyhítésére elég annyi, hogy találkozok egy magyar ismerősömmel (Cortez nem számít).
Szóval négy nap múlva jön Macu, én pedig Július 2 délután 5 órakor, itt állok az Aisha család kúriája előtt, arra várva hogy legyen bátorságom csengetni. Ez a ház márcsak külsőre is nagyobb és elegánsabb mint Cortezéké, pedig az övéjük is egy kisseb palota.

Az egész úgy kezdődött hogy a fiúk a fejükbe vették (értsd: Milán  és Nate) hogy ők ketten és Cortez mindenkép elmennek valami meccsre. De Cortez nem akart egyedül hagyni a szüleivel, így megbeszélte Aishával hogy átjöhessek hozzá. Aisha pedig kitalálta hogy akkor Lint és Kikit is áthívja, a fiúk pedig értünk jönnek.

És itt vagyunk most, abba a pillanatba amikor végre sikerült megnyomnom a csengőt. Várnom kellet pár percet mire az ajtó kinyílt, aztán meg pár percig tartott hogy oda érjek a - legnagyobb jóindulattal annak nevezett - házhoz. Egy negyvenes éveiben járó nő nyitott ajtót, akiről először azt hittem hogy egy bejárónő. Mint kiderül ő Aisha anyukája, aki irtó kedves és irtó jófej. Nem olyan mint Cortez szülei. Pfff. Laza és egyáltalán nem lepődött meg azon hogy nem beszélek angolul, vagy mint a későbbi beszélgetésünkből kiderült, ő egyáltalán nem borult ki azon se amikor Aisha úgy döntött kihagy egy évet az egyetem előtt. Kicsit olyan mint amilyennek Virágot tudom elképzelni huszon-egy-két év múlva.

Miután Aisha szobájába értem meg kellett szoknom hogy a holt gazdag, multi milliárdos családok hogy élnek. Mert őket tényleg annak lehet mondani. Én se nőttem fel egy szegény ember lányaként, de annyira gazdagoknak se voltunk mondhatók. Nyilván a magánsulit anyáék tudták fizetni, meg ha szerettem volna venni egy könyvet akkor kaptam rá pénzt, de mondjuk egy házat nem tudtak volna venni nekem. Nem is kérnék ilyet. Mindegy. Arra akarok kilyukadni, hogy ennek a családnak nem lett volna nehézségük a párizsi albérlet keresésben.

Aisha-nál már mindkét lány ott volt, így el is kezdhettük a tracspartit. Először tényleg azt hittem hogy semmi izgalmas nem fog történni egész délután, és végig feszengve fogom hallgatni a három lányt. Aztán pedig fül süketítően megszólalt a skype hangja. Először fel se fogtam hogy az én laptopomból jön. Aztán mire észbe kaptam Aisha már fogadta a videóhívást.
- Sziasztok. - integetett a kamerába Aisha. - Reni szerintem téged keresnek. - fordult felém.
- Rád komolyan kezd rossz hatással lenni Nate! Szerinted mégis kit keresnének Reni laptopján? - szólt oda neki Lin, amiből balhét csináltak, bár mivel angolul folytatták így én nem értettem.
- Sziasztok lányok! - köszöntem a kamerába ahonnan Kinga idegbeteg, Virág cuki és Kitti kétségbe ejtően sápadt feje nézett vissza rám.
- Reni mond meg Kingának hogy hét és fél hónapos terhesen nem ugrálhat fel alá hogy segítsen a költözésbe. - nézett rám segelykérően Kitti.
- Mi? Milyen költözés?
- Kinga nem mesélte?
- Nem. - ráztam meg a fejem.
- Anyáék és Dave szülei leültek beszélgetni, és arra jutottak a lehető legjobb környezetet szeretnék megteremteni leendő unokájuknak, így közösen vették egy családi házat Davenek és Kingának. Ami hatalmas. Vagy három gyerek elférne benne. Most van a költözés. Kinga pedig mindenáron segíteni akar a fiúknak, és egyszerűen nem érti hogy most tuti nem tenne jót az állapotának!
- Kinga nem viszitek körbe a kamerát, hogy lássam hova költöztetek?
- Nem. - mondta Kinga határozottan.
- Kinga ne legyél már ennyire még sértődve, igazuk van. - pislogott nagyokat Virág. - Reni hoztok majd nekem olyan unikornist ami Cortez insta képén volt?
- Mi? Milyen kép?
- Amit Cortez olyan öt perce posztolt.
Mind a három lány velem egy időbe kapott a telefonja után (Gondolom Kiki fordított nekik).
Az instagrammon viszont kép fogadott minket amire nagyon nem számítottunk. Mert bár Virágéknak ez nyilván nem tűnt fel, de nekünk rögtön szemet szúrt. Ugyanis Kiki és Nate(!) csókolózott a hátérben!
- Persze Virág majd hozunk. És mindenképp küldjetek képeket a házról. Kinga te pedig nyugodj meg! De nekem most mennem kéne. - Néztem Kikire aki épp meglógni készült. - Sziasztok!
- Szia! - köszöntek majd leraktuk. Én pedig Kiki után mentem a ruhásszekrénybe, amiről kiderült hogy sokkal inkább egy szoba.
- Miért nem mondtad? - ültem le mellé a földre.
- Nem akartam, - Emelte fel a fejét. - Nem akartam azt hallgatni hogy Aisha és Lin folyamatosan erről kérdezget, nem akartam hogy Ádám jó testvérhez méltóan tuti elbeszélgessen vele, nem akartam hogy mindenki az egy éve történt eseményekre emlékeztessen megállás nélkül. Egyszerűen csak élni akartam az életem, 17 éves vagyok, basszus! Szerintem már eltudom dönteni hogy kivel akarok lenni!
- Hé, Kiki. Nincs semmi gond azzal hogy együtt vagytok. Inkább itt azzal lesz a gond hogy nem mondtátok el. Mióta?
- Öt hónapja.
- Uramatyám. - motyogtam. - Figyelj, most szépen felállunk és kimegyünk a lányokhoz. Oké?
- Te nem tudod mi lesz hogyha kimegyek innen. El se tudod képzelni mekkora felhajtás volt amikor Lin és Milán összejöttek. - sóhajtott egy hatalmasat. Én csak a kezemet nyújtottam neki, amit pár perc múlva el is fogadott. Közösen mentünk ki és néztünk szembe a többiekkel a konyhába. Akik se hogy reagáltak. Folytattuk a beszélgetést ott ahol a hívás előtt abba hagytuk.

Este 9 óra körül Cortez értünk jött és hazamentünk.

Mai napom:

Kiki és Nate: 5/3 Meglátjuk hogy mi lesz. Bár Cortez este átment Kikihez beszélgetni, és nyugodtan tért vissza. Asszem ez jót jelent.
Aisháék háza: 5/5
Aisha anyukája: 5/5 Nagyon kedves nő

Mindenkinek tisztelettel jelentem itt az új rész!
Ha tetszett fejeld meg a kiscsillagot a bal sarokban🙃🙃
Ui.: Ez lett az eddigi leghosszabb rész ebbe a könyvbe, 936 szavas lett.