Reni New Yorkban《Szjg Fanfiction》< Befejezett >

Aug. 14. 《1.rész》

Augusztus 14.

- Cortez, induljunk!
- Vár már egy percet Reni!
- Mégis mi a francot csinálsz fél óráig a fürdőben?!
- Semmit!
- Mi az hogy sem...!
- Be quiet! Még is miért kell teljes hangerőn ordítoznotok reggel fél tizenkettőkor? Valaki ilyenkor még aludni szeretne.
- Aisha... Az a probléma hogy Cortez fél órája bent van.
- Nem érdekel. Csak ne ordítozzatok. Tudjátok mikor feküdtem le? Hajnali négykor. És szükségem van a 10 óra szépítő alvásomra.
- Mehetünk Reni.
- Na végre! Így is el fogunk késni!
- Bocs. - Vont Cortez vállat.

-Fordulj jobbra! - Emelem a fel a hangom. - Az előbb kellett volna jobbra fordulnod!
- Bocsánat. - Motyogja nekem a fiú. A száját szorosan összeszorítja, és erősen markolja a kormányt. Annyira furcsán viselkedik. Bekanyarodik az egyik mellék utcába, és úgy próbál eljutni az úticélhoz.
Csak hamar megérkezünk, de nem tudok olyan fesztelenül boldog lenni, mint amikor tegnap este a nagypapámmal beszéltem. Ideges vagyok Cortez viselkedése miatt. Egyszerűen nem tudom megfejteni hogy mi baja.
Viszont amikor belépünk a nagyszüleim házába, akkor elfog a boldogság, és rám törnek az emlékek. Ahogy kicsiként a kertben fogócskáztam a Nagyival, ahogy apa elől szaladgáltam összevissza, mert nem akartam haza menni. Nem sok időt tudtam itt tölteni, de az a pár alkalom nagyon élénken él bennem.
A nagyszüleim nagyon kedvesen fogadták Cortezt. A fiú magára öltötte szép mosolyát, és kedvesen csevegett a nagyszüleimmel. Az ebéd nagyon finom volt. Nagyi féle húsleves, és rántott hús volt főtt burgonyával. Corteznek elmondása alapján ízlett. Viszont ebéd után kivonult az udvarra telefonálni.

- Nagymama?
- Igen kicsim?
- Veled volt olyan hogy a nagypapa nagyon furán viselkedett veled, kicsit elhidegültetek egymástól, és láttad rajta hogy sokszor ideges?
- Ohh akkor még nagyon fiatalok voltunk. - nevetett olyan nagyisan ahogy szokott.
- Szóval volt?
- Igen, azelőtt hogy megkérte volna a kezem.
Biztos vagyok benne hogy ebbe nagyon bele pirultam.

Hogy Cortez megakarná kérni a kezem? Nem azt mondom hogy nem örülnék... Csak hát... Én még kicsit fiatalnak érzem ehez magam. Kingát és Dave-t megértem, de Milánt és Lin-t már egy fokkal kevésbé.

Bár ez csak a nagymama története, és lehet holnap kiderül hogy Cortez hónapok óta megcsal. Ki tudja mi fog történni... Ettől az egész elképzeléstől valahogy nem lettem nyugodtabb.

Cortez rengeteg képet csinált rólam és a nagyszüleimről.
Amikor hat óra felé haza kellett indulni, tényleg megfordult a fejemben hogy elbújok a padláson, csak ne kelljen elmennem. Elképesztően élveztem az itt töltött napot, és belém hasított a tudat hogy lehet már nem lesz ilyen együtt töltött nap velük.

Ahogy Linék újdonsült házuk felé hajtottunk, elhatároztam magam. Ma ki fogom faggatni Cortezt arról hogy miért viselkedik ilyen furán. Az évek során rájöttem arra hogy néha az a legjobb megoldás ha egyenesek vagyunk az emberrel. Ma én is egyenesen megkérdezem Cortezt miért idegesekedik folyamatosan.

A kocsi út síri csendben telt, egyedül a rádióban beszélő ember szólalt meg néha-néha.
Amikor megérkeztünk, mindketten felmentünk a szobánkba. Én a ruháimat felkapva a fürdőbe mentem, Cortez leült az ágyunkra.

Amikor kijöttem a fürdőből Cortez nem volt ott, így elindultam megkeresni. Milán és Lin hálója előtt kaptam fel a fejem a hangjára.
- Nem tudom mi baja. Egész kocsi úton egy szót sem szólt hozzám.
- Tőlünk vársz tanácsot haver? Gondolom megbántottad valamivel.
- Ötletem sincs mivel. - Láttam magam előtt ahogy Cortez idegesen a hajába túr. - Nem akarom hogy haragudjon rám.
- Akkor talán beszélj vele?
- Az lesz. - Hallottam hogy Cortez kifelé készülődik, és gyorsan vissza siettem a szobánkba.
Azt hiszi hogy haragszom rá? De cuki. Ekkor eszembe jutott a fura viselkedése. Az hogy esetleg megcsal Abebivel. Oké, nem biztos hogy ez történt, sőt! Csak ahogy csöndben gondolkodtam hazafelé, jó néhány gondolat eszembe jutott. Bárcsak itt lenne Kinga! Ő biztos észhez térítene.
- Reni!
- Igen? - Néztem az ajtón belépő fiúra.
- Beszélnünk kell.
- Igen, szerintem is. - Sóhajtottam egy nagyot. Cortez elhelyezkedett velem szemben az ágyon és mélyen a szemembe nézett. Most végre kiderül, hogy mi van napok óta vele!
- Kezd te!
- Hát, oké. Reni furán viselkedsz! Mi a baj? Történt valami?
- A te hibád. Miattad vagyok fura. Mert végig azon angyalok hogy miért lógsz folyton a telefonodon és miért viselkedsz olyan furán.
- Reni, megakartam ezt már egy ideje magyarázni, szóval izé... Az a helyzet, hogy...

Folytatása következik hamarosan 😅🤭
És nagyon köszönöm hogy minden rész 100+ olvasottságon van, higgyétek el ez nekem nagyon sokat jelent 🥰🥰😊