Reni New Yorkban《Szjg Fanfiction》< Befejezett >

Júli. 10.

Július 10.

- Itt ez a hely a Central Park. Régebben a többiekkel és pár emberrel - akiket nem ismertek - sokat jártam ide.
- Szerintem ősszel a legszebb. - kotyogott bele Aisha, aki szokás szerint velünk volt.
Épp Macut vezettük körbe, pontosabban csak ők vezettek én csak voltam - hisz a várost egyáltalán nem ismertem.
- Nem messze van  a gimnázium ahova Aisháék jártak, illetve ahova Kiki jár - ha éppen itthon vannak. A Central Parkkal szemben van.
- Itt vannak valami programok is, vagy ez csak egy random park? Inkább ne válaszolj, megnézem a mobilomon.
Aisha felnevetet, Cortez a fejét csóválta, én pedig csak mosolyogtam.
- Azt írja hogy van itt egy állatkert. Benézünk oda?
- Aha, menjünk.

- Mi kerül 5000 forintba egy belépő jegyen?
- Ne aggódj Macu kifizetem neked. - vont vállat Aisha.
- Nem fogom hagyni hogy egy lány fizessen helyettem.
- Ne már Macu. Nekem ez nem összeg.
- Azért enyire nem kell felvágni. - motyogta Macu sértődötten.

- Itt azt írja, - forgatta Cortez a állatkerti terképet. - Hogy fél óra múlva kezdődik a vízi show. Oda megyünk?
- Oké, Let's go the water show!! - kiáltott Macu. - Merre megyünk? - váltott vissza franciára.
- A térkép szerint... Arra.

- Nem látok! Basszus amit se látok!  Nem engedsz oda Reni? - Célzott arra hogy én egy doboz - szerűségen- állok hogy lássam a bemutatót. A két fiú szuperül elboldogult, de  - mint kiderült - Aisha egyáltalán nem látott.
- Hááát, akkor én nem fogok látni. De ha annyira ragaszkodsz hozzá.
- Nem kell, eszembe jutott valami. Maradj ott nyugodtan. Cortez...
- Igen?
- Felmászhatok a hátadra?
- Tegyél le róla.
- Macu?
- Mi van? Nem. - csóválta a fejét a fiú.
- De légyszi!
- Nem.
- Légyszi, légyszi, légyszi!
- Mondom hogy nem.
- Oké. - mondta, majd nemes egyszerűséggel felugrott Macu hátára.
- Aisha! Szállsz le rólam!
- Á-á mostmár jól látok mindent. Létszi, hadd maradjak!
- Istenem te lány! - Macu végül - bár kissé puffogva de hagyta hogy Aisha a hátán maradjon.

- Ez a bemutató nagyon jó volt.
- Igen, nagyon cukik voltak a pingvinek és a fókák! - értett velem egyet Aisha.
- Következőnek nézzük meg a Hómajmokat, azután pedig a Hópárducot!
- Hómajmok? Azok meg mik?
- Japán makáko-nak is hívják. Majd amúgy elolvasod a kiírást és akkor rájössz.
- Jól van. De majd azért együnk valamit, innen rögtön elvisztek a reptérre?
- Igen így beszéltük meg.
- MACU! Vegyünk fagyit! Ott egy fagyi árus, vigyél létszi oda!
- Mi addig itt várunk! - Kiáltott utánuk Cortez.

Aisha és Macu kommunikáltak a fagyi árussal, majd nem sokára visszajöttek.
- Tessék nektek is hoztunk. Corteznek áfonyás, neked meg vanília mivel nem tudtuk mit szeretsz.
- Köszi!

- Uramatyám de cukik! - tapsikolt Aisha a hópárducokat látva.
- Szerintem inkább ijesztőek. - mondtam, azt figyelve ahogy a hópárduc kitátja a száját és hatalmasat ásít, ezzel megmutatva hatalmas és éles fogait.
- Nagyon szépek! Erről muszály képeket csinálom.
- Hát csinálj!
- Csinálnék én ha nem Aisha-t kéne cipelnem. Fáj már mindenem miattad!
- Ezzel arra célzok hogy nehéz vagyok?
- Neeeem.
- Nem én vagyok nehéz, te vagy gyenge! - szegte fel a fejét kissé sértődötten.
- Induljunk el, mert eléggé késésben leszel Macu.
- Oké, ott van egy étterem szerű, hozzunk elvitelre onnan kaját!

Mivel rájöttünk hogy Macu cuccai még Cortezéknél maradt, így rohantunk oda aztán rohantunk a reptérre. Mármint kocsival rohantunk. Nem szószerint.

- Hiányozni fogsz Macu!
- Ti is nekem. Augusztus huszadikán jöttök igaz?
- Igen. Kicsit több mint egy hónap.
- Szuper. Azon amúgy gondolkoztatok már hogy maradtok-e Magyarországon vagy visszamentek Franciaországba?
- Nem, még nem igazán. Majd eldől.
- Oké. Szia Aisha. Lehet kicsit idegesítő vagy de azért örülök hogy megismerhettelek. - fél  vállal átölelték egymást. - Téged és a többi barátotokat is. - tette hozzá. - Azt azért sajnálom hogy a húgoddal nem tölthettem túl sok időt. Mondjuk van egy olyan érzésem hogy lesz még rá lehetőségem.
- Megvárjuk veled amíg el lehet kezdeni beszállni a gépbe?
- Nem kell, menjetek nyugodtan.
Elköszöntünk egymásról és elindultunk haza felé. Útközben kiraktuk Aishát, és elmentünk egy étterembe ebédelni.

Mai napom:

Macu hazament: 5/1 :(
Honvágy: 5/1 Sajnos szörnyű hazavágyás tört rám.
Állatkert: 5/5 Az legalább nagyon jó volt :D

Bocsánat Bocsánat és Bocsánat.
(Asszem ehez nincs hozzáfűzni valóm.)

esztercsenge