Vonzódom Hozzád! {SasuNaru}

6.

Uzumaki Naruto szemszögéből:

Nem tudom felfogni mitörtént..az este folyamán Sasuke a szobájában maradt én pedig visszavánszorogtam az enyémbe. Hogy hogyan jutottam ki? Megtaláltuk Sasuke kulcsát a kabátzsében és kiengedett onnan. Már másnap reggel van és éppen az iskolába készülök. Egyáltalán nincs étvágyam.
Inkább csak felmegyek a terembe és tanulok minthogy egyek. Jut eszembe ma önvédelem óra is van... remek Sasukéval leszek egy párban. Ezek után , hogy nézzek a szemébe? Lekell zárnom az egészet , mert nem lesz jó vége.

Mikor a terembe felértem totál egyedül voltam. Az arcomon könnycseppek jelentek meg. Sírni kezdtem. Nem akartam felfogni a történteket , ez most komolyan velem történtek meg? Sasuke? Vele mivan? Leszarja az egészet? Őt nem is érdekli az egész?

Megől a bűntudat ha arra gondolok mitcsináltam tegnap vele abban a szobában.
Utálom magam , nem akarok élni.
A gondolat , hogy én vertem ki Sasukénak megrázó. Valahol büszkeséget érzek .. valahol pedig szégyent. Letörlöm arcomról a könnycseppeket és magam elé nézek.
Felpattanok és teli erőből a falba ütök ököllel. Elegem van , elegem van ELEGEM VAN órdítok fel mikor betoppan Shikamaru a terembe.

• ember , veled mivan?
Oda jött hozzám és szorosan átölelt.

• Haver ne sírj , mitörtént? Nyugodj meg !! Így nem maradthatsz suliban! Totál kivagy készülve. Gyere ! Visszakisérlek a koliba hátha ott jobb lesz .

Amint ezt meghallodtam kirángattam magam a karjaiból és tiltakozni kezdtem. ( Minden csak arra az estére emlékeztetne)

- NEM MEGYEK VISSZA. , Nem akarok vissza menni. Sírva üvöltöm mikor már az évfolyam társaim is kezdtek beszállingózni a terembe megnézni , hogy mifolyik velem , miért üvöltök.

Egyszercsak megpillantok egy személyt akire pont most nem volt szükségem. Sasuke az , néz befelé az arcán rémület látszik a reakciómtól. Mire számított? Hogy ezek után minden megy tovább? A kurva életbe totál belezúgtam egy srácba és pont belé , erre ő meg itten szórakozik velem.

Elegem van , kirohantam a teremből elsietve Sasuke mellett és lerohantam a lépcsőn. Elég volt nem csinálom tovább. Nem akarom látni , gyülölöm magam. Ne szórakozzon velem többé.
Ahogy kirohantam, Sasuke kezdett utánnam loholni. Francba egyre gyorsabban szalad utánnam én pedig kitérek az iskola mellett. Lehagyva Sasukét elmentem egy étterem mellett ahol leültem. Kifújva magam megpihentem majd felnéztem az égre.
Nem tudtam abba hagyni a sírást még most is folyik a könny az arcomon.

Elegem van! A sulis hiányzással meggyűlik majd a bajom?