7.

1.7K 78 0
                                    

Uzumaki Naruto szemszögéből:

A sírás folytogat mikor felnézek és a suli igazgatóját találom magammal szemben.

- Igazgató úr?

• Naruto..! Shikamaru bejött az igazgatóiba és elmondta , hogy nagyon megzuhantál. Tudtam , hogy erre jössz.
Mitörtént? A mai nap nem baj ha kimaradsz , majd én leigazolom a napodat! De holnap kérlek gyere be az órákra , látom , hogy nagyon megviselt vagy! Nem várom el , hogy ma begyere az órákra.

- köszönöm ! Erre mégjobban elsírtam magam. Az igazgató hátat fordított és visszagyalogolt az iskolába.

Felpattantam és sétálni kezdtem a városba. Nem tudom még körülírni sem az érzést ami kavarog bennem. A mellkasom szorong az érzés amit érzek megől belűlről. Szerelmes vagyok. Mert folyton rá gondolok , egyfolytába rá gondolok és megől a tudat , hogy csak szórakozik végez velem. Azt akarom , hogy megkeressen és átöleljem de tudom hogy ez nem valósul meg.

Visszafordultam és arra gondoltam bemegyek a koliba és ledőlök aludni.
Ahogy visszaértem észrevettem , hogy a szobám ajta tárva nyitva van. Megréműltem , berohantam és meglepetésemre láttam csak a takarítónő volt.

- Jó napot kívánok!

• Szép napot Narutó! Ne haragudj , hogy felpakoltam az asztalra a cuccaid ! Muszáj felsöprőgetnem!

- jaj ne hagyja csak segítek önnek!

Ezzel a takarítónővel együtt takarítottuk ki a szobám. A beszélgetések közepedte kitértünk Sasuke szobájában talált dolgokról.

• Naruto..kérdezhetek valamit?

- igen természetesen!

• találtam rólad egy cetlit Sasuke ágyán, ami ....hát csupa csupa ondó volt. És azt akartam kérdezni...hogy esetleg van köztetek valami?

Háttal leborultam az ágyról annyira zavarba jöttem. A takarítónő próbált segíteni felállni , de én csak feküdtem a földön.

- mi? Ennyit bírtam kinyögnina számon.

• ne haragudj Naruto nem akartam illetlen lenni! Ne vedd tolakodásnak nem azért kérdezem!!

A szemem szinte csillagokba áll , nem akarom felfogni a hallodtakat.

- sem...semmi baj ! N-nem vagyunk együtt Sasukéval egyenesen fingom sem volt erről.

Erre a takarítónő elvörösödött és össze vissza kapálózni kezdett.

• Jaj Istenkém , ne mond el Sasukénak , hogy tudsz róla . Basszus de buta vagyok.

- ne tessék haragudnii magára! Kelek fel a földről és próbálom nyugtatni az idős hölgyet.

• kérem ne Haragudjon rám Naruto de elkell rohannom!

Mire megszólaltam volna a takarítónőnek már se híre se hamva nem volt.

Szóval Sasukénak van rólam egy képe?
Belenéztem az ajtómra akasztott tükörbe elmosolyogtam sunyin magam és csak egy valamire tudtam gondolni!
/ Besurranok Sasuke szobájába és körbe kutatom a cuccait/
Megfogtam a kulcsom és átrohantam Sasuke szobájába. Lassan beleemeltem a kulcsot a zárba és hallkan elfordítottam , ahogy kattant a zár már be is surrantam a szobába. Magamra csuktam az ajtót és körbenéztem a szobába. Nem sok időm van, a takarítónő bármikor erre jöhet szellőztetni.

Szinte azonnal az ágyra pillantottam és a tegnap este pergett le a szemem elött. Elpirultam és elhesegetve a gondolataim , nekiálltam kutatni az ággyal szembeni fiókba. Semmi , tankönyvek halmaza. Mikor eszembe jutott , hogy a takarítónő azt mondta az ágyon találta. Rápillantottam az ágyra de azon semmi sem volt. Lenéztem az ágyalá, a párna alá és szinte mindent átforgatva semmit sem találtam. Majd rápillantottam az éjjeliszekrényére. Ahogy kinyitottam a szekrény ajtaját egy csomó képet pillantottam meg magamról.
Az összes képen valami odaszáradt ragacsos dolog volt. Basszus Sasuke te beteg vagy , suttogtam hallkan.
Visszarendeztem az ágyat és lépteket hallodtam a szoba felé. Azonnal az ágyalá bújtam.

Lefogok bukni? Ez a takarítónő??

Vonzódom Hozzád! {SasuNaru}Where stories live. Discover now