1; új suli
Békésen nézem az embereket, ahogy sétálva mennek az iskolába. Apu a kocsiban épp a városi rádiót hallgatja, ami kifejezetten neki való. Nevetek rajta, ahogyan énekel. Az időjárás felhős volt pont illet a hétfőhöz. Pár perc utazás után megérkeztünk leendő középiskolámhoz. Mától diáknak tekinthetem magam ebbe az iskolába. Utálom hogy gólya vagyok, azt is tudom, hogy sokszor fognak szívatni. Máris rettegek. Remélem találni fogok pár barátot, akik normálisak. Kiszálltam a kocsiból, majd apa is. Sóhajtottam mikor megpillantottam a diákokat. Egyik se a hozzám illő. Az iskola nagy volt, mint mindegyik. Semmi csicsás dolog nem volt rajta amitől csak örülni tudtam.
- Biztos ne menjek veled?- kérdezte apa szemüvegét megigazítva. Nemlegesem megráztam a fejem, egyáltalán nem akarom hogy velem jöjjön. Fontos az első benyomás. Apa aprón bólintott, adott az arcomra egy puszit, amit senki sem vett észre hál' Istennek! Megforgattam a szemem majd néztem ahogy beszáll a kocsiba és elhajt. Kifújtam a benntartott levegőt, majd lassan besétáltam az épületbe. A diákok csak úgy tobzódtak be a termekbe. Szinte minden harmadik embernek nekimentem pedig nem vagyok egy alacsony típus. Miután megtaláltam az igazgatói irodát, kopogtam az ajtón és vártam a választ.
- Tessék!
Hezitáltam, de végül beléptem az irodába. Magam előtt pár méterre egy férfit láttam aki szintén szemüveges volt, mint apa viszont neki a hajszíne sötétebb fekete volt. Talán festeti fogalmam sincs, de nem is érdekel.
- Jó napot! Én lennék az...
- Az új diák nemde? Lucy Dashner ha nem tévedek.- vágott bele a szavamba. Már utálom. Mekkora egy érzéketlen tata!
- Igen, én lennék Lucy.- mosolygok rá kedvesen. Mint mondtam fontos az első benyomás, vagyis hogy benyald magad a tanároknak valamennyire.
- Nos, fiatal hölgy köszöntöm önt iskolánkban. Gondolom már utánunk nézett a honlapunkon szóval nem kell mesélnem semmit.- Ő csak azthiszi.- Remélem élvezni fogja a történelem és irodalom sávot. A mellettem lévő irodába keresse meg a titkárnőmet Mrs. Rothot. Távozhat.- milyen kedves igazgatót kaptam. Megengedtem hogy távozzak az irodájából, ami mellesleg eléggé bűzlött. Komolyan szellőztethetne. Bólintottam, majd távoztam az irodájából kérésére.
Ahogy mondta, átsétáltam a mellette lévő másik irodába. Bekopogtam, majd miután meghallottam a " szabad " szót benyitottam. Egy titkárnő volt, bent ki gondolta volna. Szőke haja volt csak úgy mint, nekem de az enyém sokkal jobban nézett ki. Ő is szintén szemüveget viselt. Komolyan kezdem úgy érezni mintha a Beavatott filmbe lennénk. Ahol a műveltek szemüveget viseltek azért, hogy okosabbnak tűnjenek. Persze ők csak azt hitték, hogy okosabbak lesznek tőle. Visszatérve a valóságba a nő úgy a harmincas éveibe járhatott. Rövid szoknyája szabályosan simult testéhez. Mint egy volt pornó színész.
- Jó napot! Miben segíthetek?- én csak álltam ott megsemmisülve. Feldolgoztam a vékony nyávogós hangját. Előző életébe tuti valami plasztik cica volt. Na, és ahogy még kinézett! A szoknya oké, de ez az ing ami rajta van. Komolyan akkora mellei vannak hogy az ing mindjárt szétszakad. Félek hogy az inge gombjai eltalálják a szemem. A szép kék szemem!
- Én vagyok az új lány...
- Lucy ugye?- itt senki sincs tekintettel a másikra? Nem fejezhetném be én a mondatot?
- Igen, az igazgató úr azt mondta maga odaadja nekem a szükséges dolgokat.- végre köszönöm, hogy nem vágtál bele most a szavamba!
- Oh, igen! Már is hozom őket!- na én is így gondoltam. Az asztaláról levett pár tankönyvet, majd egy lapot és újra odajött hozzám.- Itt is van! A könyveid. Ugye történelem és irodalom faktra jelentkeztél?- válaszként bólintottam.- Rendben akkor, itt az órarended. Az első órád matek. Az a második emelet 136- os terem lesz. Sok szerencsét.- kezembe nyomta a majdnem 20 tonnányi könyvet, amitől azt hittem leszakad a kezem.
És hogy jussak el egy ilyen nehéz cuccal a második emeletig? Oh, hát persze varázsló vagy, repüljek nem? Kiléptem az irodából. A nő egyből rám csapta az ajtót. Bunkó.
Beleraktam most már teli táskámba a könyveket majd elindultam a felfedező útra. Úgy látszik még nem csengettek be akkor elérhetem az első órámat. Próbáltam segítséget kérni emberektől, de egyik se állt szóba velem. Addig bújtam az új órarendemet míg bele nem botlottam az egyik diákba. Azonnal felnéztem ám, az illető enyhén dühösen nézett rám.
- Bocsánat én csak...
- Te csak?- kérdezte flegmásan tőlem a srác. Szőke haja volt, ajkába fekete piercing tündökölt, gyönyörű kék szemei voltak. Fekete farmert viselt hozzá a suli dzsekiét azthiszem. Jóképű. De akkor is egy tapló.
- Nem tudnád megmondani merre találom a matek termet?- kérdeztem tőle, mire a haverjai engem kezdtek vizsgálni.
- Arra ni.- biccentett jobbra a melletti lévő ajtóhoz.- Legyen szép napod kiscica.- kacsintott, majd egy undorító mosolyt vetett rám. Én csak megráztam a fejem és elindultam abba az irányba amit mondott.- Csak egy szűz kurva.- hallottam meg a háta mögött. Az a srác volt. Hervadna le a farka. Beléptem a terembe, ahol a diákok nevetgéltek, és beszélgettek Isten tudja miről. Nekem ez már túl nyálas. Megláttam egy padok a leghátsó sorban. Gondoltam az lesz nekem a megfelelő hely. Odasétáltam, ám mikor megláttam hogy más is ül a padban megtorpantam. Körbenéztem, hogy van- e máshol is üres pad. Sehol sincs. Csalódottam újra elindultam abba az irányba, ahová eddig tartottam. Odaálltam a srác elé, aki a tankönyvet vizsgálta, én pedig megkérdeztem:
- Szia, szabad ez a hely?
