2; az első találkozás
- Hmm?- nézett fel a srác könyvéből. Fekete haja volt, és egy kissé húzott szeme.
- Szabad ez a hely?- kérdezem meg újra. Blah.
- Ja, persze ülj le nyugodtan.- mosolygott rám. Bólintottam majd levágódtam mellé a padba. Elővettem a telefonomat és azt kezdtem nyomkodni. Még maradt öt perc a becsengetésig. A srác továbbra is olvasott biztos egy nagy könyvmoly. De jó. Blah.
- Mi a neved?- töröm meg köztünk a kínos csendet.
- Calum vagyok. Calum Hood.- még rám se néz.
- Mindig ilyen bunkó vagy?- akadok ki. Ember még a szőke hajú is szimpibb. Calum sóhajtott majd becsukta a könyvét.
- És téged hogy hívnak?- mosolygott rám erőteljesen.
- Nem csípsz engem mi?- nevettem ki.
- Megzavartál pedig a legjobb résznél tartottam... Olvastad már az Útvesztőt?
- Igen. Könyvmoly vagy?
- Komolyan? Nem.- egyre furább. Lehet el kellene ülnöm innét.
- Hűha... Lucy vagyok!- mosolygok rá.
- Ugye tudod hogy össze- vissza beszélünk?- nevetett.
- Én soha.- nevetek fel. Meglehetősen poénos voltam.
- Mi van? Miért nézel így?- tette fel a kérdést. Ja, hogy észrevette hogy nézem.
- Koreai vagy?- teszem fel kételkedve a kérdést.
- Mi? Nem! Miért hiszi ezt mindenki! Ausztrál vagyok! Na jó, nem. Vagyis, majdnem.
- Ez egyre kínosabb lesz.- állapítom meg.
- Meglehet.- a csengő hangja zavart meg minket a csodálatos beszélgetésben. Végre legalább nem kell égetnem magam!
A csengő hallatára a többi diák is bejött a terembe vele együtt a tapló szőke is. Mindenki leült a helyére a lányok mind elől ültek és a fiúk pedig hátul. Én voltam mondhatni ott a kakukktojás, amit a szöszi észre is vett.
- Nocsak, nocsak végre egy lány is a köreinkben. Egy kislány.- nevetett fel a szőkeség. Nevetséges.
- Luke hagyd már rá. Miért kell mindenkit piszkálni?- Calum. Ezer rózsa.
- Calum tudom hogy féltékeny vagy rám mert, én bejutottam a kosárcsapatba. Valld be jobb vagyok nálad. A kis kínai.- egyre inkább úgy érzem beverem a szőke arcát
- Ez kurvára nem így van. Hogy bejutottál a kosárcsapatba nem a tehetségednek köszönheted hanem apucinak. Seggfej.- Luke haverjai 'húú'- ni kezdtek amire Luke fapofát vágott. Gondolom nincs hozzászokva az ilyen beszólásokhoz, de jó volt Calum.
- Az ne beszéljen, aki még mindig szűz!- röhögött fel Luke majd összepacsizott a barátaival.
- Ez...kurvára nem igaz.- háborodott fel Calum.
- Nem mi... Szerintem még ki se verte magának fiúk... Vagy várjunk csak... A csajt akarod meg fektetni? Sok szerencsét vesztes!- tovább röhögött Luke. Itt mindenki egy érzéketlen fasz, komolyan?
Nagy ajtócsapódást hallottam meg. Bejött a tanár. Barna haj, zselézve barna póló barna nadrág. Olálá! Mr. Sexi Tanár Úr. De csak majdnem. Hogy miért? Ha ránézek magamat látom holtan. Egy normális tanár kérlek. Csak ennyit kérek!
- Jó reggel! Mr. Irwin vagyok a matek tanárotok.- mindig is jó voltam matekból. Oh, várjunk csak mégsem egy igazi vesztes vagyok belőle. Azt imádom magamban a legjobban, hogy okosnak, intelligensnek nézek ki, de mégsem. Sosem voltam egy okos lány és ez engem nem is érdekel. Na jó, talán egy kicsit. Egy picurit.
