3.1; prológus
L U C Y;
Arra ébredtem, hogy egy kocsiban fekszek. Mintha a csomagtartóra emlékeztetne ez a hely. A fejem iszonyatosan fájt, mozdulni pedig nem tudtam. Hogy miért? A kezem, és a lábam be volt kötözve. Ordítani akartam volna, nem tudtam. Egy hang se jött ki a torkomon, nem csodálom, hiszen a mai és a tegnapi napot is végig ordibáltam. Fáradtnak érzem magam. Lelkileg, és fizikailag kimerültem. Vajon hová visz engem Luke? Egy másik városba? Egy másik államba? Egy másik kontinensre?
Fogalmam sincs.
Calumra gondolok, újra felvillan az aggodó arca, mielőtt Luke leütött. Mit csinálhat most? Vajon keres engem? Vajon meg fog találni valaha? De ha nem fog, azt se bánom. Legalább ők biztonságba vannak, Lukeot pedig egymagam is képes leszek megölni.
