Dnf oneshotok|magyarul

'Véletlen coming-out'

♥︎♥︎♥︎

"Igen persze, oké Dream."

"Csak mondd ki, George. Kérlek."

Volt valami amerikai barátja hangtónusában, mely mosolygásra késztette Őt.
George imádta ezeket az incselkedéseket, talán jobban is, mint kellett volna.

Ami még nagyobb aggodalmat keltett benne, az az volt, hogy a nézők is kezdték szépen lassan észrevenni. A britt fiú arcának felragyogása, mikor Dream csatlakozik a hívásba, vagy a mód, ahogy elpirul saját neve hallatán.

"Nem, nem fogom."

Clay kissé felkuncogott, folytatva tevékenységét, legalábbis amit csinált a szerveren.

"De azért úgy gondolod, ugye?"

A hangsúly egy pillanat alatt törte össze főszereplőnk szívét.

Dream tényleg megkérdőjelezte George szeretetét iránta?

Az a több száz alkalom, mikor üzenetbe írtak erről, mikor naphosszakat átbeszéltek a semmiről és a mindenről nem volt elég bizonyíték?

De aztán beugrott George-nak. Még sosem mondta neki hangosan. Mindig csak képernyő előtt jött elő a szó billentyűzeten legépelve, Dream sosem hallotta még britt társa ajkaiból.

"Mindjárt visszajövök, Dream."-állt fel székéből.

Csak egy korty vízre volt szüksége, hogy ki tudjon kerülni a kínos szituációból, legalább pár másodpercre. Utálta megmutatni érzelmeit a világnak, mindig is befelé fordult ha valami bántotta Őt, Clay természetesen nagyon is jól tudta.

De akkor miért veszekedett vele?

Főleg úgy, hogy alapból jó kedvű streamet terveztek.

"Ó, oké. Átveszem a stream-ed amíg elmész."-felelt mély, kissé ideges hangon.

"Csak egy perc lesz."

Lenémította magát, majd kisétált szobájából, a nagy lendülettel fellökve kameráját.

Felfedve biszexuális színekben pompázó zászlaját a hátsó falon.

"George!"

Túl késő volt. Az említett srác már nem hallotta szólongatását, hiszen nagy valószínűséggel konyhájában lehetett.
A klipek szinte biztos, hogy belepték már a netet és Dream meg volt róla győződve, hogy a stream is fel fog kerülni öt percen belül a YouTube-ra, még több nézőt hozva az élő adásba.

"Basszus, basszus, basszus."

Nem volt fogalma legjobb barátja titkáról, és ha Dream nem tudta, a nézőinek se kellett volna ilyen hamar rájönnie.
A szőkeség elővette telefonját, kikereste George kontaktját és úgy hétszer-nyolcszor újrahívta, reménykedve, hogy esetleg magával vitte a készüléket.
Sejtése sajnos nem jött be, hiszen pár pillanattal később felismerte a csengőhangot, közel a mikrofonhoz.

Mobilja az asztalán pihent.

"Olyan ügyetlen vagy."-temette arcát tenyerébe, beletörődve az egész szituációba.

"Hali, itt va- ó bazdmeg."

A nézők szemtanúi lehettek, ahogy a britt fiú odarohan gépéhez, megigazítja kameráját, jól tudván, hogy ez már nem segít semmin.

Az az alig harminc másodperc óráknak tűnt Dream szemszögéből. A tudat, hogy George nagy titka csak így lelepleződött, őszintén kiborította.