ÍRÁS/ÁTÍRÁS ALATT - Mocskos szerelem +18!

Part 1. - A leves.

Nem bírom levenni róla a szememet.
Folyamatosan őt néztem.
Néztem ahogy a haját babrálja, ahogy a száját harapdálja, ahogy a nyelvét szexin kidugva benyálazza a száját és még szexisebben beleharap mint azelőtt mikor csak aprón harapdálta.
Néztem ahogy rákeni az ajakbalzsamot majd hangos cuppogással a két ajkát össze érintve szétkeni rajta.
Hirtelen felpillantott rám én meg elkaptam a tekintetemet.
Arany szőke haja mögül világított a zöld szeme.
Az a kibaszottul szép és a farkamat mindig megkeményítő zöld szeme.
Tekintetét lassan a laptopjára vitte és gépelni kezdett, mint egy szexi tanárnő úgy nézett ki.
Egy szexi tanárnő, akit a diákja ezer örömmel baszna meg minden nap iskola után egy használt fapadon.

- Hé hahó? Figyelsz te rám? – Kérdezte Lucas, a legjobb barátom.

- Figyelek persze, valami csajról beszélsz.

- Arról beszélek éppen hogy mekkora szopás lesz a jövőheti munka és nem egy csajról hadoválok itt neked.

- Bocs, mégse figyeltem.

Nem figyeltem Lucasra mert a tekintetem újra őt figyelte, akivel gondolatban már harmadjára szedtük szét egymást a mai ebéd során.
Azt a szőke szépséget, aki ott ült az egyik asztalnál. A mérhetetlenül csinos és nagyon gazdag Isabella Morgan-t.

A cég ahol dolgoztunk egy elbaszott nyomorult vállalat volt. Nagy vállalatok ügyeivel foglalkozott. Ha egy cég szarba került akkor ennek a cégnek az ügyvédjei húzták ki őket a csávából.
Isabella is ügyvéd volt. Fiatal huszonnyolc éves ügyvéd, aki nem csak vadítóan szexi hanem vadítóan is egyedülálló.
Én nem voltam hozzá hasonlítható.
A cégnél dolgoztam de egy másik cégen keresztül.
Isabella mérföldekkel lehagyott engem. Ő ügyvéd volt én pedig egy koszos takarító.

- Logan, gyere menjünk, már így is tovább maradtunk mint szabadott volna.

- Hova szarsz már be Lucas? Mit tehetnek velünk öt perc késés miatt? Elmondom neked hogy semmit.

- Én akkor sem akarok rossz pontot szerezni magamnak, ahogy neked sem kellene, emlékezz hogy a főnök már így is kurvára haragszik rád.

- Csak azért mert nem tudja elfogadni a tényt hogy megbasztam a lányát. Ha nem akarta hogy ez legyen, minek hozta be ide? És amúgy is Christi már huszonhat éves. Akkor is szét tette volna a lábát ha az apja foggal körömmel parancsol rá hogy nem teheti meg. Én csak kapva kaptam a lehetőségen hogy dugjak egy jót, és Christi azonnal szétrakta nekem a lábait, igazából kérnem sem kellet azt a ribancot.

- Hihetetlen vagy Logan. Mindegy le is szarom csak menjünk már.

Lucas és én elindultunk kifele a hatalmas ebédlőből. Egy kis koszos sarok volt a mi helyünk ahol nyugodtan megebédelhettünk mi takarítók.
Isabella felkapta a fejét és rám pillantott. Édes volt a mosolya, az arca, a szája, mindene.
Egy laza mosolyt villantottam rá és kimentünk.
Isabella szája is mosolyra húzódott de le is hervadt egyből mikor belépett az ebédlőbe a cég legnagyobb seggfeje.
George Perry.
Ezt a seggfej egy nevet komolyan mondom.
Leült Isabella mellé és bájosan csevegni kezdtek. Látható volt hogy Isabella legszívesebben elküldené a picsába, de ezt nem tehette meg.
George Perry volt a vezérigazgató unokaöccse. Igazi kis verni való pöcsfej volt az az ember.

Lucassal lementünk az alagsorba a szertárba és elővettük a felmosó kocsikat.
Általában az ebédlő takarításával szoktunk kezdeni és ezt most is így fogjuk tenni. Felmossuk és szépen rendbe tesszük.
Több mint három éve dolgoztam ennél a retkes cégnél. Lucas is velem együtt kezdett anno és azóta is kitartóan végezzük minden nap a piszkos mocskos munkát.
Vissza mentünk a tizenhetedik emeletre mivel ott volt az ebédlő.
Nem láttam vagy hallottam hogy lenne bent valaki így lazán besétáltunk. Ekkor vettem észre a még mindig ott ülő Isabellát azzal a szemét Perryvel.