ÍRÁS/ÁTÍRÁS ALATT - Mocskos szerelem +18!

Part 6. - Felmosás és kanapé.

A történtek után folyamatosan magam alatt voltam és bosszankodtam. Isabella se más mint a többi nő, csak egy kis élvezetre vágyott, tőlem megkapta, majd passzolt is tovább.
Szerencsére hazamehettem az éjszakai műszak után és csak másnap kellet jönnöm újra dolgozni.
Senkihez sem volt kedvem még Lucashoz sem. Reméltem hogy nyugodt napom lesz, senkivel sem kell beszélnem legfőképpen Isabellával nem kell majd még találkoznom sem. 


Miutána beértem a munkába és elvégeztem minden munka előtti dolgomat letörten sétáltam be a mosdóba wc-t pucolni. Nem nagyon szerettem ezt a részét csinálni, de most bármivel beértem hogy eltudjam terelni a gondolataimat és végre sikerüljön kicsit lehiggadnom.
Kurva nagy pechemre bent találtam George-ot is, aki éppen kijött az egyik fülkéből. Nem köszöntem neki, nem volt kedvem hozzá, de mivel ő sem köszön nekem soha sem kurvára leszartam a dolgot.

- A hátsó wc-t takarítsd majd le, teljesen össze pisáltam az egészet. - Szólt oda bunkón nekem de még ekkor sem reagáltam rá.

- Na mi van már nem is szólalsz meg te patkány? - Folytatta.

- Minek neveztél? – Dobtam le a rongyot a földre és úgy ugrottam fel a földről mint egy vadállat.

- P A T K Á N Y. – Betűzte. – Patkány. Egy koszos takarító patkány, az vagy te.

Muszáj volt lehiggadnom és nem elveszíteni a fejemet, mert nem akartam az állásomat elveszíteni egy ilyen ember miatt mint George.

- Na mi van? Lefagytál Logan? Nem mersz megütni mi? Tudtam én hogy ennyi vagy te. Egy kibaszott nagy senki.

George a szemetes mellé dobta a kéztörlő papírt és nevetve kiment az ajtón.
Ekkora egy nyomorult férget rég láttam már. Megmostam az arcomat jéghideg vízzel és néhány másodpercig bámultam magam a már megtisztított tükörben. Vettem egy hatalmas lélegzetett és folytattam a munkát, csendben a gondolataimmal.

Délután három óra is elmúlt mire eltudtam menni ebédelni. A ebédlő teljesen üres volt így legalább nyugodtan tudtam enni úgy, hogy senki sem basztat a nyomorult kérdéseivel.

- Logan szevasz haver, egész nap alig láttalak. – Csörtetett be Lucas az ajtón. Ennyit a nyugodt ebédemről.

- Hello Lucas.

- Mi van veled haver?

- Minden oké. Haladnak a kibaszott asztalokkal hogy ne nekünk keljen megcsinálni?

- Úgy tudom igen.

- Volt valami fontos tegnap?

- Semmi különös, leszámítva azt a kis műsort.

- Milyen műsort? - Unodtan kérdeztem.

- Miss Morgan, úgy üvöltözött mindenkivel egész nap hogy szinte már menekültek előle az emberek. Félelmetes volt a csaj basszameg.

- Fasza.

- Vicces volt nagyon, úgy kiabált hogy zengett tőle az egész emelet, még én is megvoltam ijedve tőle, az irodáját is csak akkor kezdtem el csinálni amikor már tudtam hogy biztosan haza ment és nem találkozom vele össze. Ma meg egésznap olyan mint egy élő halott, mintha átváltozott volna zombivá, senkihez sem szól hozzá, tök ijesztő.

- Leszarom.

- Mi a fasz van veled?

- Semmi sincs velem csak nem érdekel Miss Morgan. Pont leszarom hogy milyen problémái vannak Miss Morgannek, mert tudod Miss Morgan is csak egy szemét, hazug, baszatlan picsa.

- Ki a baszatlan picsa? – Szólalt meg egy édes lágy hang a hátam mögül.

- Emily szia. – Pattant fel Lucas – Hogy vagy?

- Én jól, de ne térjünk el a tárgytól, ki a baszatlan picsa Logan? – Nézett rám szúrós tekintettel.

- Mi közöd van hozzá Emily? - Kérdeztem flegmán.

- Nagyon is sok közöm van hozzá.

- Nem ismered. – Löktem oda a választ.