Önzőség volna?✔️

VIII.

Namjoonon kívül eddig egyik sem tűnik túl szimpatikusnak. Az iménti fiú mogorva és alacsony teljes fekete szettben, gesztenye barna hajában szintén sötétszürke fejpánt díszelgett. Mellette ismét egy alacsony srác állt, telt ajkai egyből szemet szúrtak és narancs tincsei mindenfele szétálltak, szép. Tudom egy férfira nem illendő az ilyen megszólítás, de ezt az első benyomást keltette számomra.

Másik oldalán nála körülbelül egy fejjel magasabb, vidámságot árasztó vöröske állt, arca szinte ragyogott. Talán a szeme vagy a szája, vagy ahogyan tartotta a vállát, de valahogy nyugtató volt a fiú megjelenése. Ránézel és ennek köszönhetően magabiztosság önt el, ahogy most engem.

Kiléptem az előttem ácsorgó háta mögül, hogy szemügyre vehessem az utolsó kettő srácot is. A többiekhez képest sokkal közelebb álltak egymáshoz, majd 5 centi, ha elválaszthatta őket. Egyikük fél fejjel magasabb volt a másiknál, jobb karján végig tetkók futottak végig. Fekete fürtjei bambi szemeibe lógtak, ajkának szélén és szemöldökén piercingek csillogtak ahogy a fény érte őket. A kisebb kék volt, mármint a haja és a kezei is kék festékkel voltak beborítva. Saccolom, hogy nemrég festhette be.

Igazából a legkevésbé sem érdekel, hogy fekete, fehér, heteroszexuális, biszexuális, meleg, leszbikus, alacsony, magas, kövér, sovány, gazdag vagy szegény. Ha kedvesek lesznek hozzám, én is kedves leszek hozzájuk. Ilyen egyszerű a dolog.

Az egyetlen közös amit felvéltem bennük fedezni az, hogy mindnyájan férfiak. Na meg, mindegyiküknek sötétbarna színben úszó szemeik vannak. Miután elég feltűnően végigvizslattam rajtuk tekintetemet, és ők is a fejem búbjától a talpamig végigmértek legalább háromszor, ideje volt valakinek megszólalnia.

- Ő a lakótársam. - jelentette ki Namjoon.

- Mióta? - lepődött meg vöröske.

- Mostantól. - tudta le ennyivel. - Valakinek esetleg van még valami mondanivalója? - vonta fel egyik szemöldökét enyhén frusztráltan.

Valami vezető féleség lenne? Mindenki olyan tisztelettel figyeli őt, felnéznek rá. Furdal a kíváncsiságom. A kérdések nagyszerűek, de csak akkor, ha tudod a válaszokat. Ha kérdéseket teszek fel, és a válaszok meglepnek, hülyének feltételezhetnek. Nos, ebben az esetben talán máshogy lesz.

- Kim Seokjin. - léptem előrébb, hogy bemutatkozhassak. Határozott lépteimet követve, már nem olyan magabiztosságot tükröző hangom kissé megremegett. Úgy érzem, hogy a mai napom után már semmi nem lesz ugyanolyan, az általam megszokott hétköznapjaimmal szemben. Ezek az emberek vajon átutazóban vannak jelen pillanatban az életemben vagy hosszútávra terveznek?