To The Ends Of The Earth /L.S/ !Fordítás!

16.

> <

Szóval így történt. Aztán mindig így történt.

Eleinte minden rendben volt, igaz? Együtt nevettek, flörtöltek, mint kapcsolatuk első napjaiban. Aztán Eleanor tervezetten megjelent és mintha valaki átfordította volna a kapcsolót, Harry visszahúzódott. Elcsendesedett, ingerlékenyebb lett és végül teljesen eltűnt. Szó szerint, Louis körülnézett és nem volt ott.

Eleanor vele volt a premieren. Készítettek néhány képet, amikor kiszálltak a limuzinból, mielőtt beértek a Leicester Square-re, és közvetlenül a bemutató után is. Minden alkalommal ideges volt, nem koncentrált, alig várta, hogy mindennek vége legyen, és együtt bulizhassanak a srácokkal.

A szállodában az ajtónak háttal állva találta Harryt.

"Nem volt annyira rossz," mondta Louis, miközben lerugdosta cipőit. Még volt egy kis idejük mielőtt találkoztak a többiekkel. Harry nem válaszolt, csak nyomkodta a telefonját. Louis még felbátorította magát, mielőtt megkérdezte, "Kérsz valamit inni?"

"Szerintem meg vagyok," válaszolta Harry, és letette a cipőjét az ágy lábához. Felemelte Louis cipőjét, és azt is megigazította, óvatosan, hogy emiatt extra bosszúsnak tűnjön. De erre senki nem kérte.

"Senki nem kért erre," kommentálta Louis kedvetlenül és egy dobozos sörnek lepattintotta a tetejét.

"Így rendezettebb," mondta Harry. "Van saját szobád, átmehetsz, ha nem tetszik."

Louis egyik karját a szék támlájára tette. Ránézett. "Azt szeretnéd, hogy a saját szobámban legyek?"

Harry ironikusan felnevetett. Levette a blézerét, és az ágy végére terítette.

"Ma este is ezt fogjuk csinálni?" mondta Louis nagyot sóhajtva. "Tényleg?"

"Mit?"

Louis felé intett. "Nyilvánvalóan feldúlt vagy."

"Jól vagyok," mondta Harry.

"Nem, nem vagy jól. Meg tudom mondani, hogy mikor nem vagy jól. Mindketten tudjuk, hogy nem vagy jól," mondta Louis. Szinte soha nem volt.

"Ha ennyire zavar téged akkor hagyj figyelmen kívül."

Louis letette a sörét. Még bele sem ivott. "Ez milyen logika? Miért tenném, amikor az csak még jobban felidegesítene téged?"

Harry megrázta a fejét és a poggyászában kezdett matatni. Észrevehetően előhúzott egy pólót és letette az ágyra. "Nem akarok beszélni róla. Nem szeretnék veszekedni."

"Oké," mondta Louis miközben a lábát rázta. "Még mindig fogsz jönni velünk ma este?"

"Nincs annyira hangulatom hozzá," mondta Harry és felvette pólóját az ágyról.

Louis összeszorította az állkapcsát és ökölbe szorította a kezét. "Rendben. Sosincs hangulatod hozzá, de rendben."

Lekapta a cigijét az éjjeliszekrényéről, és kiment az erkélyre, az ajtót úgy becsapta, hogy majdnem megrepedt. Egy másodperccel később hallotta, hogy a víz a fürdőszobában elkezd folyni, miközben ajkai között rágyújtott egy cigarettára.

Állt odakint a korlátnak támaszkodva, amíg be nem fejezte és a füstölgő csikket egy edénybe nyomta el, amit ott tartottak. Azt fontolgatta, hogy rágyújt még egyre, de aztán elállt a zuhany. Visszasuhant a szobába, és mutatóujja hegyével finoman megkopogtatta a fürdőszoba ajtaját.

"Most bejövök," mondta halkan. Várt egy másodpercet mielőtt kinyitotta az ajtót.

Harry a tükör előtt állt, éppen fésülködött, egy fehér törülköző lazán a dereka köré volt csavarva. Tekintetük találkozott a tükörben, és Harry gyorsan lenézett, csak nem elég gyorsan. A kezét az orra alá húzta. "Kopoghattál volna."

"Kopogtam," mondta Louis. Ujjaival az ajtón dobolt. "Miért sírsz?"

Harry megrázta a fejét. "Csak egyedül akarok lenni, Louis. Kérlek?" Újra rászegezte vörös szemeit. "Lehetek egyedül?"

"Harry," kezdte Louis. A hangja kellemetlenül megtört volt. "Nem tudok segíteni, hogyha nem engeded, hogy segítsek."

"Nem tudsz segíteni. Alapból," mondta Harry. A fogkeféjéért nyúlt és nyomott rá egy adag fogkrémet. Amikor a szájába dugta a fogkefét, úgy tűnt, ez egyértelmű vége a beszélgetésüknek. Louis egy kicsit tovább nézte, őszintén megrémült attól, hogy mi történik velük, hogy nem tudnak kommunikálni, mivel tudta, hogy ez milyen könnyen megöli a kapcsolatokat. Nem akarta, hogy meghaljon a kapcsolatuk. De azt sem tudta, hogyan menthetné meg magukat.

Becsukta a fürdőszoba ajtaját, levette a kulcsait az asztalról, és elhagyta a szobát. Bosszúsága és csalódottsága miatt úgy mozgott a lába, mintha égett volna a föld.

Órákig nem jött vissza.