Heartless |BEFEJEZETT|

14.rész

Andi:

Az a bizonyos koncert óta eltelt pár hét. Az instám felrobbant, mert valakitől megszerezte az összes újságíró a videót a csókról. Szerencsére a suliba leszarják, mert már nyári szünet van és valahogy sikerült elhitetni az emberekkel, hogy Violet ballagása után történt a csók.

Nem sokat beszéltem a lánnyal az elmúlt 1 hétben. Koncertezem megállás nélkül, és ezért nagyon kevés időt töltöttünk együtt. Ami meg is látszott a kapcsolatunkon, mert elkezdtünk egyre többet veszekedni. Éppen otthon voltam amikor csöngettek. Kinyitottam az ajtót és Violet lépett be rajta szomorúan.

Oda mentem hozzá, hogy megcsókoljam, de ő elhúzódott. Itt már tudtam, hogy baj van.
-Mi a baj? - kérdeztem
-Szerintem te is észrevetted, hogy a koncert óta aligha találkozunk. - mondta
-Nekem ez így nem fog menni - mondta, és ekkor elkezdtem könnyezni.
-Kérlek hagy tegyem jóvá valamivel. Mostmár akkor kevesebbet fogok dolgozni, vagy nem tudom, de nem szeretném, hogy vége legyen - mondtam elcsuklott hangon.

-Andi én ezt tényleg nem tudom tovább csinálni. - mondta, majd kilépett az ajtón.
Én zokogva leültem a kanapéra, és elkezdtem gondolkodni. Kb este 10-et mutat az óra, és én eldöntöttem, hogy kiírom magamból az összes fájdalmat, szomorúságot ami most bennem van.
Hajnali 3-kor végeztem is. El kezdtem megírni a dallamokat rá, és stb.

Reggel 8-kor keltem, mert nem tudtam aludni, és mivel már tegnap megírtam ezt a kis dalt ezért felénekeltem.

Ne kérdezd meg, mert nem vagyok jól
Már rég nem.

Ne védekezz, én nem támadok
Sose tettem.

Képzeld el, hogy már nem vagyok
Nem létezem.

Ne kérd tőlem, én nem maradok
Mert nincs kedvem...

Gondoltam nem veszíthetek vele semmit, ezért kiraktam instára.

____________________________________

Violet:

Hazamentem, és engem is ugyan úgy megérintett ez a dolog, mint Andit. Bementem a házba, és mivel nem volt kedvem senkivel sem beszélgetni, ezért bementem a szobámba és bezártam az ajtóm. Elővettem a telefonom, majd felléptem instára.

Láttam, hogy Andi új posztot rakott ki, gondoltam megnézem. Ahogy látom nemrég kelt, és ő is elég nyúzottnak tűnt. A videóba csak gitározott, és énekelt valami új dalt, ami szerintem rólam szólt. Végig hallgattam.

Ekkor tört el bennem valami, és elkezdtem sírni. Leborultam az ágyra és álomba sírtam magam. Arra keltem fel, hogy zihálom a levegőt, és le vagyok izzadva.
-Na kurvajo, megint rosszat álmodtam. - mondtam magamnak. Az volt benne, hogy Anyával mentem dolgozni azon a bizonyos napon, és ketten éltük meg a balesetet. Vagyis én túléltem és anya nem.

Hajnali 5 volt és én nem tudtam már visszaaludni, ezért gondoltam elmegyek sétálni. A tóhoz értem, ott leültem egy padra, és onnan néztem az éppen felkelő napot.

____________________________________

Andi:

Ma mentem megint fellépésre. Szokásosan elindultunk Istivel és Adával a helyszínre. Beénekeltem, megcsináltuk a hangpróbát, majd fel is konferáltak.
-Sziasztooook! Szeretném, ha most mindenki IS énekelné a zenéket, és küldjétek az energiát, mert nincs túl sok kedvem semmihez jelenleg - mondtam nekik

Elkezdtem énekelni a dalokat, és hatásos volt az elején lévő beszédem, mert tényleg nagyon sokan énekeltek és ugráltak velem.
-Szóval szeretném megköszönni, hogy vele ugráltatok, és énekeltétek a dalokat. Elérkeztünk az utolsó zenéhez, a néztekhez. - elkezdtem énekelni, a közönség meg egy emberként utánozta. A dal végén meghajoltam, majd lementem a színpadról. Őszintén semmi kedvem se volt a vissza tapshoz, de megtörtént.

-Köszi, hogy vissza tapsoltatok! Mit szeretnétek, hogy énekeljek? - kérdeztem
Mivel hallottam mindent is, ezért egy random emberhez oda nyújtottam a mikrofont, hogy mondja mit szeretne.
-Lehetne Billie Eilish tól az I Love You? - kérdezte félénken. Most amúgy mindenki azt akarja, hogy még jobban összetörjek?
-Akkor jöjjön az I Love You! Vakukat fel, és hajrá. - elkezdtem énekelni
.....................................................................................
We fall apart as it gets dark
I'm in your arms in Central Park
There's nothin' you could do or say
I can't escape the way I love you
I don't want to, but I love you....

Fejeztem be. A dal felénél már sírtam, amit a közönség is látott, mert elkezdtek hangosabban énekelni.
Befejeztem a dalt. A közönség megőrült.
-Köszönöm, hogy itt voltatok. Sziasztoook! - mentem le a színpadról

-Jól vagy babe? - kérdezte Ada, majd odajött és megölelt.
-Igen. Csak még nagyon szar. De gyorsan túl leszek rajta... - valahogy kiszivárgott, hogy szakítottunk Violettel, és a klubb előtt egy csomó fotós, és újságíró nyüzsgött. Hála Istinek gyorsan eljutottunk a kocsihoz, majd indultunk a következő fellépésre, ami egy nagykoncert lesz a Budapest parkban. Úgy volt, hogy ott ketten lépünk fel, de nem úgy hozta az élet.

Megérkeztünk. Hátulról láttam, hogy a színpad előtt tele van emberekkel.
-Figyi Tóth. - szóltam Istinek
-Mi lenne, ha koncert végén elénekelném azt a dalt amit tegnap írtam? - kérdeztem
-Hát ha nem sírod el a közepénél, akkor mehet. - mondta

Felmentem színpadra.
-Sziasztook! Van kedvetek egy kurva nagyot bulizni? - kérdeztem a közönséget. Ekkor elkezdtek visítozni, kiabálni.
-Szóval igen. - akkor kezdjük
-Akkor jöjjön, a Yaminával lévő közös dalunk a Fantasy! - ismét végig nyomtam a koncertet, a közönség tombolt végig. Vissza tapsnál még elénekeltem a nézteket, majd jött a neheze.

-Figyeljetek, reméltem, hogy visszatapsoltok, hiszen hoztam egy új dalból részletet. Ami különösen egy bizonyos személynek szól.
-mondtam, majd elkértem a gitárom és elkezdtem énekelni.

Végig énekeltem, de a végén elcsuklott a hangom, a visszatartott sírástól. A közönségből vastaps hallatszott, és a szokásos kiabálás. Megköszöntem, hogy ennyien voltak, majd lementem a színpadról. Ada egyből rohant megölelni, és Isti is odajött.
-Na akkor indulhatunk? - kérdezte, hisz ez volt ma az utolsó koncertem...

Köszi, hogy ennyien olvassátok, és bocsi, hogy nem volt rész. Nagyon el vagyok foglalva, és nem nagyon volt ötletem🤍