Karácsonyi rész🎄

181 4 0
                                    

Andi:

December van. Ami azt jelenti, hogy nemsokára karácsony. Tudni kell, hogy én egy olyan ember vagyok aki már novemberben karácsonyi lázban van. Fletcher ennek az ellenkezője.

Ez most sincs másképp. Reggel van. Fletcher a konyhában reggelit csinál én pedig a karácsonyos takarómban fahéjas teát iszom az ágyban.

-Baba, kész a reggeli. Gyere enni, mert kihűl! - Jelent meg, majd odajött és csókot adott a homlokomra, majd a számra. Ekkor leraktam a kezemből a bögrét, megfogtam a lány derekát és lehúztam magamhoz az ágyba.
Felé fordultam és csókba húztam. Kezét a derekamra csúsztatta és még jobban magához húzott.
-Szeretlek! - mondta, majd megpuszilta az arcom, mire én hozzábújtam.
-Én is szeretlek. - mondtam neki miközben a derekát öleltem át.

Még ott feküdtünk, amikor megszólalt a csengő.
-Maradj, majd én kinyitom. - Mondta és kiment a szobából.

Hallottam, hogy valakivel beszélget az ajtóban, de pár perc múlva zárta is be azt. Visszajött hozzám és befeküdt mellém.
-Ki volt? - kérdeztem
-Csak a gitárosom, mert áthozta a stúdióban maradt cuccaimat. - mondta

Fletcher:

Mikor kimentem az ajtóhoz Shannon állt ott. Nem is kell mondanom, hogy mennyire lepődtem meg rajta.

-Szia - köszönt
-Szia, mit keresel itt? - kérdeztem fojtott hangon, miközben behajtottam magam mögött az ajtót.

-Csak annyit szeretnék mondani, hogy sajnálom. Sajnálom, hogy akkor csak úgy otthagytalak. Meg szeretném kérdezni, hogy nem tudnánk-e újrakezdeni? Mert kurvára hiányzol. - mondta, de közben egyszer sem nézett a szemembe.

Mégis mit gondolt? Hogy van egy párom akiről mindenki tud és nagyvalószínűséggel bent vár a lakásban, de ő idejön és szerelmet vall a kurva ajtómban és én pedig egyből igent mondok neki. Persze...

-Nem tudom hogy képzelted el ezt az egészet, de a barátnőm bent fekszik az ágyban és várja, hogy visszamenjek hozzá. Mit csináltál volna, ha nem én nyitok ajtót, hanem ő?!
-Arról nem is beszélve, hogy eszemben sincs megcsalni. Mert én nem vagyok te! - mondtam neki, majd becsuktam az ajtót.

Visszamentem Andihoz és befeküdtem mellé. Megkérdezte, hogy ki volt az én pedig gyorsan kitaláltam egy hazugságot.

____________________________________

A nap szokásosan telt. Andi takarított és főzött, én pedig elmentem vásárolni.
Összeírtuk az ajándékokat, hogy kinek mi kell én meg elmentem értük.
Laza 4 óra keresgélés után meg is találtam mindent és el is indultam haza.

-Szia baba! - mentem be az ajtón. Levettem a cipőmet, majd a konyhába indultam, mert ott volt a lány.
Nem tévedtem. Tényleg ott volt. Nem hallotta, hogy megjöttem, mert fülhallgató volt a fülében amiben maxon szólt a zene. Lepakoltam a táskákat, és mögémentem és a kezemet a derekára csúsztattam, majd a nyakába csókoltam.
-Szia, nem is hallottam, hogy megjöttél - fordult meg és csókot nyomott az ajkamra.
-Haha. Innen hallottam, hogy zenét hallgatsz, úgyhogy nem is csodálkozom - nevettem el magam.

Megvacsoráztunk és mind ketten elmentünk fürdeni, majd befeküdtünk az ágyba.
-Én soha többet nem megyek be a központba ilyenkor kocsival - szenvedtem
-Nem elég, hogy kurva sokan voltak, de még hülyék is voltak. Nagyon sokszor majdnem belém is mentek! Ez a 4 óra alatt több ősz hajszálam lett, mint egész életemben! - panaszkodtam

-Naa azért ennyire csak nem volt rossz! - fordult meg
-Te csak hiszed - húztam játékos mosolyra a szám, mire ő is elmosolyodott.
-Kiengesztelhetlek ha akarod - csókolt meg.
-Hajrá - mondtam neki egy csók közben.
Ekkor felém kerekedett és a derekamat fogva tartotta magát. A számról az államra s onnan a nyakamra tért a csókokkal.
Mikor megtalálta a nyakamon lévő legérzékenyebb pontot gyengéden megszívta, ezzel egy jóleső sóhajt váltva ki belőlem....

Heartless  |BEFEJEZETT|Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora