15.rész

295 15 0
                                    

Violet:

Mióta nem vagyunk együtt Andival, elkezdtünk fellépni járni Lauren-nel, és Addie-vel Lauren egyik barátjával. Éppen énekeltük a Bring me to life című dalt, amikor megláttam a helyiség végében, a falnak támaszkodva Andit.

Koncert után próbált megkeresni, de nem is foglalkoztam vele, pedig engem is kurvára megviselt. Hazamentem, bementem a szobámba és elkezdtem sírni. Annyira összetörtem, hogy kivettem a fiókomból egy pengét, majd kimentem a fürdőbe. Megtörtént.

Egy 10 perc múlva már szédültem, mert rengeteg vért vesztettem. Az az utolsó kép, hogy Lauren és Andi rohannak be a fürdőbe, és Andi sírva oda fut
hozzám, és próbál ébren tartani. Hát nem sikerült neki.

____________________________________

Andi:

Koncerten észrevette Lauren, hogy ott vagyok és utána meg is keresett.
-Szia! Hát te? - kérdezte
-Eljöttem, miatta. Hátha tudunk beszélni, de nem akar. - mondtam
-Én látom rajta, hogy nagyon megviselte, nem egyezer mentem be arra, hogy zokogva ül a kanapén, és nézegeti a közös képeiteket. - mondta, majd megölelt.

-Nincsen kedved eljönni velem Violethez ma? - kérdezte
-Ha nem baj neki, akkor mehetünk - egyeztem bele

Elmentünk a házához, csöngettünk, de nem nyitott ajtót.
-Ahh lehet elaludt, itt a pótkulcs, ha jól tudom. - mondta, majd elővette a kulcsot, és kinyitotta az ajtót. Felmentünk Violet szobájába, de nem volt ott. Gondoltam körbenézek, és ekkor láttam, hogy valami piros folyadék folyik ki a fürdőből.

-Ne, ne , ne , ne , ne! Lauren Bazdmeg gyere - mondtam sírva, majd berohantam a fürdőbe. Ott láttam, hogy a lány ül a földön a kádnak neki dőlve, mellette egy pengével, és a kezéből pedig ömlik a vér.
-Hívd a mentőket kérlek! - mondtam erőtlenül Lauren-nek.
-Violet kérlek maradj ébren! Kérlek... - könyörögtem nem sok sikerrel, mert elájult.

Megjöttek a mentők, Violetet azzal bevitték, én meg bementem Laurennel kocsival. Az út csendben telt. Lauren figyelt az útra, én meg próbáltam lenyugodni. Bementünk a kórházba, és egyből a recepcióra mentünk.
-Nemrég hoztak be egy fiatal lányt, Violet Orlandi-nak hívják.
-A 113-as szobában van - mondta unottan a recepciós.

Belépve a szobába láttam, hogy Violet infúzióval a kezében alszik az ágyon. Oda vittem mellé egy széket, leültem, majd megfogtam a kezét.
Ekkor belépett az orvosa a terembe.

-Hozzátartozója? - kérdezte unottan
-Igen. A barátnője vagyok. - mondtam neki, és egyből utálatot láttam a szemében.
-Rendben. A barátnője vagy kicsodája nemsokára felébred. Túl sok vért vesztett és ezért elájult. - mondta, majd kiment a szobából.

Egy fél órája ültem ott, és ekkor Violet felébredt.
-Szia. - köszöntem neki egy halvány mosollyal az arcomon.
-Szia! Hogy hogy itt vagy? - kérdezte
-Akkor nem emlékszel semmire... - mondtam
-Haza mentél koncert után, és úgy volt hogy csak Lauren megy át hozzád utána, de én is mentem és kb elájulva, vérben fekve találtunk rád. - mondtam neki, de a végén elcsuklott a hangom.

Ekkor felült az ágyon, majd felemelte az állam, hogy a szemébe nézzek.
-Itt vagyok, és nincs semmi baj. Én voltam a fasz, hogy szakítottam veled, majd utána én akadtam ki rajta. - mondta könnyes szemmel.

____________________________________

Violet:

Andi hazahozott a korházból, majd felmentünk a szobámba. A hazaút csendben telt.
-Baj van? - kérdezte a lány.
-Nem csak elbambultam. - mondtam neki zavartan.
-Szerintem akkor most én megyek is. - mondta Andi, majd felállt az ágyamról, amikor elkaptam a kezét.

Vissza húztam az ágyra, majd felé fordultam s megcsókoltam. Előszőr Andi azt se tudta, hogy mi van, de utána szenvedélyes csókba kezdett. Már annyira hiányzott, hogy hozzám érjen, vagy megcsókoljon de végre megtörtént.

Lassan lefektetett az ágyamra, majd felém tornyosult és elkezdte a nyakamat csókolgatni. Egyből megtalálta az érzékenyebb részét, és óvatosan megszívta. Ekkor egy kisebb nyögést váltott ki belőlem. Lejjebb haladt, majd kigombolta az ingemet.
-Violeeeet! Megjöttem. - ordított fel apám

-Ohh baszki... - mondtam, majd Andi is leszállt rólam.
-Na akkor bemutathatlak apumnak, mint barátnőm? - kérdeztem a lányt.
-Igen - mondta, majd megfogtam a kezét és lementünk a konyhába.

-Szia Violet, vagyis sziasztok! - mondta, mikor meglátta a lányt.
-Szia
-Jónapot! - köszöntünk
-És te ki vagy? - kérdezte
-Ömm apa el kéne mondanunk valamit. - mondtam, majd ő kíváncsian nézett minket.
-Szóval ő Andi a barátnőm - mondtam neki, majd odajött és megölelt.

____________________________________

Megvoltak a szokásos kérdések Andival kapcsolatban, de szerencsére nem kérdezte meg, hogy mit dolgozik. Felmentünk a szobámba, és leültünk az ágyamra.
-Folytathatjuk amit elkezdtünk? - kérdeztem huncut mosollyal, majd bólintott a lány. Felálltam, majd becsuktam az ajtót.

Andi:

Nincs kedvem kivárni, ameddig becsukja az ajtót, ezért gyorsan mögé mentem, és átkaroltam. Elkezdtem csókolgatni a nyakát, majd húzni az ágy felé. Amikor elértünk odáig leültem, és beültettem az ölembe. Elkezdtem lejjebb haladni s kigomboltam az ingjét. Csókokkal hintettem be a kidolgozott kockás hasát amelyek nyögéseket váltottak ki belőle. Elérkeztem a nadrágjához, és ügyelve arra, hogy a bugyiját ne húzzam le levettem róla. Mikor már csak a fehérneműje volt rajta felhajoltam a fejéhez, majd megcsókoltam.

Csók közben a kezem levándorolt a melléhez, lassan kicsatoltam a melltartóját, majd levettem róla...
(Nem reszletezem)

Miután mindketten eljutottunk a csúcsra, egymást ölelve pihegve elaludtunk.

Heartless  |BEFEJEZETT|Où les histoires vivent. Découvrez maintenant