Sleeping with Eddie Munson (Befejezett)

H Á R O M

- Oké, talán nekem is bejön egy icipicit a Munson gyerek - vörösödtem le - de még nem is hívott fel.. Lehet teljesen kiment a fejéből! Az a mocskos állat. Ezért rosszabb sorsra fog jutni mint az a cseléd. Sőt - a mondandómat telefoncsörgés szakította meg - ez ő lesz - vetettem rá magam a telefonra

- Tessék - vettem fel teljesen átlagos és nyugodt hangnemet
- Mióta várod hogy hívjalak? - kérdezte gúnyosan
- Miből gondolod, hogy a te hívásodat vártam?
- Egy csörgés után felkaptad a telefont - hallottam a hangján hogy mosolyog. Jonathan a fülét odanyomta a telefonhoz, hogy ő is hallja a beszélgetést
- Talán pont telefon közelben voltam - mentegetőzetem továbbra is semlegesen
- Akkor 1 óra múlva mehetek érted? - tért a tárgyra
- Felőlem jöhetsz. Kik lesznek még? - reménykedtem hogy nem csak ketten leszünk
- Csak te és én. Hétre ott vagyok - majd rámnyomta a telefont

- Csicska - vágtam le a telefont én is majd belevetettem magam az ágyba
- Most mi a baj? - kérdi értetlenül
- MI AZ HOGY CSAK IGY LERÁZ?! - emeltem fel az arcom a párnák közül és mutattam a telefon irányába
- Van egy sejtésem, hogy jó estéd lesz - mondta ki burkolatlanul, burkolt szándékait
- Neked vagy Munson-nak törjem el előbb a nyakát? - néztem rá komolyan

Pontban 7 órakkor csengettek. Az ajtó mellett álltam, és egyből nyitottam az ajtót. Anyámat egy "majd jövök" mondattal le is ráztam.
- Jaj de gyorsan nyitottál ajtót - vigyorog mint mindig
- Kuss és menjünk - toltam hátrébb egy határozott mozdulattal a homlokát
Percek alatt elértünk a házához. A lakókocsi negyedben lakik. Elég lepukkant de őszintén tetszik a hangulata. Ilyen világból kiszaladós. Ahogy beléptünk a házba megcsapta az orrom egy érdekes illat. Eddie finom illata keveredett a fű szagával. Érdekes, de ez is hozzájárul a hangulathoz.
- Ez az én kastélyom! - mondta büszkén - nem a legszebb de az enyém. Hogy tetszik?
- Őszintén? Nekem nagyon tetszik - mondtam miközben még jobban körbenéztem
- Kinyitom az ablakokat. Tudod nem egyedül élek és hát na. - mondta teljesen átlagosan
- Semmi baj, miattam nem kell
- Rendben de azért kinyitom - szólt boldogan. Ilyenkor olyan mint egy gyerek. Egy ölelgetni való gyerek.
Előpakolta a DnD-hez való dolgokat és elkezdtünk játszani. Ha nevezhető annak. Jó mondjuk ki, nagyon béna vagyok és értetlen, de nagyon élvezem.
- Várj most akkor mivan? - nevettem - tehát van ez a nyálkás fekete fikaember
- Vecna?
- Igen ő. A fikaember, aki varázsol? Ilyen hókuszpók izé? Megbűvöl a nyálkás fenekével - tettem a kezem a szám elé ikonikusan
- Igen valami olyasmi - nevetett velem. Egyszer csak abbahagytuk mindketten a nevetést és egymás szemébe néztünk. Csend volt. Csak kintről lehetett hallani néhány zajt, egymás lélegzését és szívdobogását. Egyszerre dobbant a szívünk. Az arcunk egyre közelebb került egymáséhoz. Minden arcvonását végigpásztáztam. És a szeme... A szeme egyszerűen elvarázsol
- Olyan gyönyörű szemeid van- suttogtam. Belémfolytotta a szót a csókjával. Nem tudtam elhinni, mi történik. Én és a Munson gyerek éppen csókolózunk. Lehunytam a szemeim és elvesztem a csókjában. A karjaimat a nyakába fontam. (és megfojtottam. Jó talán azt nem) Közelebb húzott magához a derekamnál fogva. Megérintettem az arcát, kicsit bátortalanul, aztán egyik kezemmel tartottam azt. Az ajkai forróak voltak. Szinte égettek. Éreztem ahogyan erősen megmarkolja a fenekem. Odakaptam, elvettem onnan a kezét és elváltam mézédes ajkaitól. Megijedtem.
- S-sajnálom - mondtam teljesen kipirultan
- Hé, semmi baj. Én sajnálom. Nem akartam olyat tenni amit te nem szeretnél - szólt lágyan, majd karjaiba zárt
- Én csak... - sóhajtottam - rossz emlék. Tényleg sajnálom - temettem mellkasába az arcomat
Ezt a meghitt pillanatot dörömbölés szakította meg. Egy pillanat alatt rebbentünk szét. Eddie mérgesen odatrappolt az ajtóhoz
- MI VAN MÁR?! MINDJÁRT KISZAKAD AZ AJTÓ EMBER - egyszerre volt dühös azért mert megzavartak minket, és azért is mert ki az az állat aki kiszakítja másnak az ajtaját? Kirántotta az ajtót. Billy állt előtte.
- Y/n itt van? Mit csináltál vele te rohadék?! - lökte meg a vállát ingerülten. Látszott rajta hogy próbálja visszafogni az indulatait