Sleeping with Eddie Munson (Befejezett)

K I L E N C

Eddie szorosan megölelt és nem engedett el ameddig meg nem nyugodtam. Hosszu percekig szipogtam es kapkodtam a levegőt a karjaiban, mire meg tudtam szólalni.
- Köszönöm - mondtam még mindig ölelve őt
- Ezt ne köszönd meg - simogatta a hátamat - ha úgy érzed, beszéljük meg - nézett rám megértően, mire én bólogattam - mesélj elsőnek magadról, hátha úgy könnyebb lesz
- Hát nem tudom hogy mit szabadna elmondanom és mit nem, de rendben. Azt már tudod hogy orosz vagyok és apám ott is lakik - kezdtem neki a mondandomnak, bólintott egyet ösztönzés képpen - anyám ügyvéd, de ezt is tudtad, mivel ezt mindenki tudja. Apa jövőhéten fog hazajönni egy kis időre és hozza a húgomat is - Eddie kérdőn nézett rám - Van egy húgom, Anastasia-nak hívják - mondtam lágyan mosolyogva - nagyon hiányzik, régen nem láttam. Ő is oroszországban él. A szüleim elváltak és apám neveli. Most lesz gimis. Bemutatlak neki, nagyon fog téged szeretni
- Ennek örülök. Minél előbb meg akarom ismerni a családodat - mondta miközben a kezemet simogatta
- Nagyon hasonlítottok. Ugyanolyan szílusotok van, de ő eléggé visszahúzódó, ezért ameddig velünk élt, mindig én védtem meg. Mostmár nehezebben tudom mert ha valaki baszakszik vele akkor el kell repülnöm egy másik kontinensre és szétrúgni a seggét annak aki megbántotta, de ezt is meg tudom oldani - nevettem halkan
- Olyan lánynak tűnsz, aki ezt szemrebbenés nélkül megtenné
- Olyan is vagyok. De mesélj te is magadról. Érdekelsz - néztem mélyen a szemébe
- Hát én nem vagyok ilyen érdekes ember. Az apám lelépett miután anyám meghalt, ezért most a nagybátyámmal élek. Néha.
- Nem tudtam hogy meghalt az anyád - mondtam szégyenkezve. Még ennyit sem tudtam róla - el sem tudom képzelni, milyen érzés lehetett
- Rossz. De túléltem és ez is csak megerősített - mondta beletörődve
Hosszú órákig meséltünk magunkról egymásra. Hajnali 3 órakkor rávettük magunkat, hogy lefeküdjünk aludni. Holnap megint suli, ezért korán fel kell kelni. Szorosan hozzábújtam, hogy minden egyes porcikáját érezni tudjam

Reggel az ébresztő előtt keltem mivel nem tudtam aludni. Ránéztem az órára, reggel 5 óra volt. Megpróbáltam visszaaludni de nem jártam sikerrel, úgyhogy megfordultam és Eddie arcát pásztáztam. Gyönyörű volt. A haja kócos volt és az arcába lógott, amit megigazítottam és úgy figyeltem tovább. A monoton szuszogása teljesen megnyugtatott. Ekkor jöttem csak rá hogy én mennyire szeretem őt. Hosszú percek múlva rávettem magam hogy elkezdjek készülődni. Felöltöztem, fogatmostam és kimentem a konyhába reggelit készíteni neki. Átkutattam az egész konyhát, de alig találtam valamit ami ehető lett volna. Legfőképo füvet és egyébb felcímkézett tasakokat találtam a házában. Nem is ő lenne.
- Ez a gyerek fénnyel táplálkozik, hogy nincs itthon semmi? - suttogtam magamnak a kérdést.
Ekkor elhatároztam hogy elmegyek a boltba és bevásárolok ennek a szerencsecsomagnak, nehogy éhenhaljon, mert kinéztem belőle, hogy nem vesz magától kaját. Megkerestem Eddie kulcsait és elindultam a legközelebbi marketbe. Pontosabban oda, ahol Joyce dolgozik.
- Nahát, hogyhogy ilyen korán itt látlak kedvesem? - jött ki a pultból, hogy megnézzen jól vagyok-e. Olyan a kapcsolatom vele, mintha az anyám lenne, nagyon kedveljük egymást, hiszen sokat járok hozzájuk
- Megint nem tudtam aludni, ezért eljöttem hogy vegyek Eddienek reggelit - nevettem, miközben a sorok között mászkáltam és pakoltam a kosaramba
- Megint? - kérdezte aggodalommal - mióta?
- Olyan 2 hete talán. Plusz, mínusz néhány nap. Jobb mint múltkor - néztem rá beletörődött mosollyal az arcomon
- Nem lesz ez így jó. - rázta a fejét - ha akármi baj van, nekem elmondhatod ugye tudod? - kérdezte komolyan, mire én bólintottam és megköszöntem.
Miután kibeszélgettük magunkat és fizettem, elindultam Eddie-hez.

Kipakoltam amiket vettem és a helyére tettem őket. Nekiálltam kikeverni a palacsinta tésztáját, amit meg is sütöttem. Hamar kész lettem vele, még csak 7:30 volt. Éppen a palacsintákat forgattam a serpenyőben, amikor két kezet éreztem a derekamon. Egyből tudtam, hogy ki az. Éreztem az illatát. Eddie a fejét a vállamra tette és a fülembe suttogott
- Jó reggelt hercegnőm - súgta a mély, rekedtes reggeli hangján, majd megpuszilta az arcomat. Jól eső borzongás futott végig a testemen
- Jó reggelt - simogattam meg egyik kezemmel az arcát, majd megfordultam, hogy a szemébe tudjak nézni - hiányoztál - mondtam majd hosszú csókba vontam - hogyhogy már fent vagy?
- Mikor keltél? - vonta fel a szemöldökét, kérdésemet figyelmen kívül hagyva.
- Olyan öt óra körül - nevettem
- Tehát két óra alvással a szervezetedben, elmentél bevásárolni és nekiálltál reggelit készíteni? - kérdezte konolyan - pihenned kell, egész nap talpon vagy
- Igen, de nem tudtam aludni - fordítottam neki hátat, hogy ki vegyem a palacsintákat a tányérra és elzárjam a gázt - ülj le, teszek neked - utasítottam, mire le is ült az asztalhoz. Letettem elé egy nagy tányér palacsintát, nyakonöntve juharsziruppal, tejszínhabbal és áfonyával. Eddie megfogta a kezem és közel húzott magához
- Köszönöm. Hálás vagyok - csókolt meg
- Semmiség drágám, egyél csak - mondtam az arcát simogatva
- Most becéztél elsőnek, tudod? - nézett rám mosolyogva, amikor nekilátott enni - Te nem eszel? - kérdezte értetlenül amikor leültem egy pohár kávéval a kezemben mellé
- Nem vagyok éhes, de te egyél csak, ne velem foglalkozz
- Dehogynem foglalkozok veled, ne hülyéskedj. Tegnap óta nem ettél - mondta aggódva és kicsit mérgesen. Én csak kuncogtam egyet rajta
- Rendben, eszek én is, csak ne aggódj miattam - álltam fel és pusziltam meg a homlokát.