Liar M.V /BEFEJEZETT/

♡23♡

A hallban vártam a csapattársamra aki időközben elő is bukkant.
-Jó estét!
Köszönt majd elkísért az étkezőig,hosszú asztal volt így minden forma 1 versenyző egy helyen tudott enni. Őszintén nagyon nem voltam éhes ezért csak salátát pár paradicsomot és egy szelet csirkemellet raktam a tányéromra,az egyik oldalamon George a másikon Mick ült. Az előttem lévő kettő szék üres volt,kiváncsi voltam ki ül majd oda. Maxot véltem felfedezni és egyre jobban közeledett az üres helyekhez,majd végül az előttem lévő székre ült le,sokáig csak bámult majd végül köszönt nekem és a többieknek is.
-Szia Amelia khm.. Sziasztok!
Javította ki magát.
Én is viszonoztam az üdvözlést majd végül neki láttam az evésnek. Párszor egymásra néztünk de ahogy észre vettem nem nagyon akart megszólalni pedig láttam rajta hogy valamit szeretne. George Daniellel volt elfoglalva aki az utolsó székre ült Max mellett. Mick pedig Nicholassal beszélgetett így én a holland pilótával maradtam.
-Éés... hogy vagy?
Kérdezte hosszas csend után.
-Egész jól,te?
Fogtam rövidre.
-Én is,arra gondoltam,hogy.... Mick és én tervezünk egy kis túrát a hétvége után,és ha gondolod jöhetsz. Persze nem muszáj ha nem szeretnél.
A mindíg komoly Maxból egy kedves férfi jött elő. Sokat gondolkodtam magamban,szerintem kellene egy eséjt adnom neki. Lehet hogy ellenségek leszünk a pályán de a magánéletünkben lehetünk barátok nem igaz? (Méghogy barátok)
-Rendben.
Mondtam szükszavúan majd egy ujjabb falatot raktam a villámra.
-A szülővárosomba fogunk menni kedden,hogy hétfőn még ki tudd pihenni a versenyt. Én is régen voltam már azon a részen ahol túrázni fogunk,szóval remélem hogy nem tévedünk el.
Nevetett fel,ami engem is megmosolyogtatott. Mit csinálsz Amelia?
A vacsorának hamarosan vége volt,George már jóval előbb elment mint én így Max elkísért a szobámig majd elbúcsúztunk.
-Köszi hogy adtál egy eséjt a barátságunknak.
Támaszkodott a falnak. Én csak bólintottam majd integettem és kinyitottam a hotelszobám ajtaját majd beléptem rajta. Valamiért boldogsággal töltött el hogy végül jól sikerült minden az este. Tényleg kellene bíznom legalább egy kicsit is Maxban. Ezeket a gondolatokat kizavarva a fejemből a fürdőbe mentem,lezuhanyoztam majd pizsamára váltottam. Befeküdtem az ágyba majd írtam pár sort Ginának a mai nappal kapcsolatban hogy még véletlenül se maradjon le semmiről mert valószínüleg belehalna.
A lány nem válaszolt úgyhogy nem vártam meg amíg jelez a telefonom oldalra fordultam majd vártam hogy elnyomjon az álom.
Reggel korán lementem a hallba és csak egy kávét kértem majd helyet foglaltam az egyik széken és békésen iszogattam. Max kómás fejével találtam szembe magam amin nagyot virultam. Ásítva ült le az asztalhoz majd csak volt ott mint egy zsák.
-Úgy látszik valakinek reggel van még.
Nevettem,ő csak bólintott eggyet,milyen energikus.
Végül elkezdtünk a mai napról beszélni,ma időmérő van amitől statisztikailag félnem kell mivel valami "csoda" folytán elég sokat lassult az autó,amit persze nem mondtam el Maxnak.