Liar M.V /BEFEJEZETT/

♡31♡

Lefekvés előtt még jóéjszakát kívántunk egymásnak Maxszal aztán mindenki ment a saját kis szobájába. Le kapcsoltam az éjjeli szekrényemen lévő lámpát majd kb nyakig betakaróztam,olyan jó puha volt a takaró.
Nagyon rossz álmom volt,amikor felkeltem szaporábban vettem a levegőt. Féltem vissza aludni,nem akartam hogy ez a szörnyűség folytatódjon. Fel ülltem az ágyon és az éjjeli szekrényen lévő vízbe kortyoltam. A redőnyön beszűrődő sötétségtől is rettegtem. Megnéztem a telefonomon az időt. Három óra...
Kikászálódtam az ágyból majd a velem szemben lévő szobába kopogtam. Lépteket hallottam majd egy kicsit sem fáradt Max állt előttem. Én még mindíg rémülten szorongattam a párnámat mint valami kisgyerek. Max továbbra is értetlenül állt az ajtóban.
-Mi történt veled?
Mérte végig az arcomat aggódva.
-Nagyon rosszat álmodtam,nem tudom mit kellett volna csinálnom ezért átjöttem hozzád.
Ő csak kis mosolyra húzta a száját majd beljebb engedett a szobába. Leültem az ágyra és a párnámat a térdemre tettem majd ráhajtottam a fejem.
-Így akarsz aludni Amelia?
Kérdezte Max hozzám közel hajolva.
Felnéztem rá majd bólintottam.
-Tényleg nagy hatással volt rád ez az álom,azthiszem... Gyere feküdj be az ágyba,bőven elférünk ketten.
Mutatott az ágyra,nekem csak annyit kellett tennem hogy bekúszok a takaró alá. Max csak,elmosolyodott majd mellém feküdt,egészen közel hozzám.
Eggyik kezével átkarolt a másikkal pedig egy apró puszit nyomott a homlokomra,utána pedig a hajammal kezdett el játszani. Meg tudnám szokni ezt,hogy mi így eggyütt...
Reggel a holland ölelésében kelltem föl,sokkal szorosabban voltunk egymás mellett mint az este. Ránéztem a falon lévő órára,dél volt. Max mellettem lassan ébredezni kezdett,felé fordultam és mélyen zöldeskék szemeibe néztem.
-Jó reggelt!
Húzódott el egy kicsit tőlem.
-Neked is.
Felülltem az ágyon majd megigazítottam az össze vissza álló hajamat. Elő készültünk a reggelihez,én elmentem mosdóba és készítettem egy enyhe sminket. A reggelink tojásrántotta volt,Max anyja igazán értett ehhez.
-Na és hogy tetszik a Mercedesnel?
Kérdezte Joe.
-Igazából,nagyon szerethető csapat és jó velük eggyütt dolgozni. Az autó pedig végre jól működik.
Mondtam,majd belekortyoltam a narancslébe.
-Szerintem tök jól állna a Red Bull overál.
Nézett rám Max.
-Lehet.
Válaszoltam szűkszavúan.
-Michael hogy van?
Kérdezte ismét Joe,nagyot nyeltem és a férfira néztem.
-Tudom hogy nem szabadna elmondanom de... nagyon sokat romlott az állapota...
A férfi elszomorodott amit teljesen megértettem,közel álltak egymáshoz.
A reggeli további része csendben telt,nem tudom hogy azért mert Michael bácsiról volt szó vagy azért mert nem volt téma. Maxszal később elő készültünk a túrára Sophie készített nekünk pitét és az ebédből is csomagolt. Max térképet és vizet tett a táskájába míg az én feladatom az volt hogy elpakoljam a kajákat a táskámba.