Liar M.V /BEFEJEZETT/

♡5♡

A ház nem változott semmit a rövid távollétem alatt. Anyu és Apa a konyhában ültek és láthatólag kávéztak. Le raktam a bőröndömet amire mindketten felfigyeltek. Nagy mosoly húzodott az arcukra majd mindketten felém rohantak és megöleltek. Hihetetlen boldogságot éreztem,újra itthon lenni a legjobb. Végül Mick és Max is bejöttek az udvarról. Zavartan néztem a holland pilótára,nem is értem miért csinálom ezt.
-Annyira örülök hogy látlak!
Szólalt meg végül anya,amire elmosolyodtam.
-Meddig maradsz?
Kérdezi apa.
-Még nem tudom,valószínüleg három nap,mivel utána a csapattal kell lennem. Most fel viszem a cuccaimat.
Mosolyogtam majd elindultam a lépcső felé de Max oda állt.
-Várj!Segítek!
Én csak bólintottam és követtem őt a szobámig. Amikor benyitottam ugyan az fogadott mint pár hónappal ezelőtt,soha nem mozdítottam el semmit a polcról mivel mindennek szent helye van. Itt nőttem fel és a kiskori énem biztos mérges lenne.
-Szép a szobád.
Fogja meg a vállam a holland.
-Köszi.
Válaszoltam szűkszavúan.
-Nos akkor én megyek is.
Azzal becsukta maga után az ajtót és egyedül maradtam amit eggyátalán nem bántam. Lefeküdtem az ágyra és csak néztem ki a fejemből. Kopogást hallottam. Na vajon megint ki az ? Hát ki lehetne? A bolond öcsém.
-Hello bello! Nem is mondtad hogy haza jössz.
Nyitott be végül.
-Szia te kobold. Meglepetésnek szántam.
Mosolyogtam unottan.
-Jól van,élvezd az időt Maxxal!
Nevett majd még mielőtt kilépne az ajtón sikeresen fejbe küldöm egy nem túl puha párnával.
-Ez fájt! Bestia!!
Kiabálja majd ki lép az ajtón.
Az öcsém tizenhárom éves én pedig huszonhárom. Az a tíz év korkülönbség sokszor észrevehetetlen mert úgy viselkedik mint egy felnőtt,vagy csak éppen engem akar utánozni. Mikor kicsi volt sokkal jobban szerettem mert soha nem beszélt,na de most.. Egyszerűen borzalom. Lassan kikászálódtam az ágyból majd kinyitottam a szobám ajtaját és le mentem a többiekhez akik egész jól szórakoztak.
-Mick,Gina és anyukád nem jön?
Kérdeztem érdeklődve majd helyet foglaltam apa mellett.
-De kb húsz perc és itt vannak.
Nézett az órájára. Én csak bólintottam és ezzel le is zártam a beszélgetést mert elmentem átöltözni,egy kék színű fehér pillangós ruhát húztam fel. Mellé pedig egy sima fehér papucsot.
Kopogást hallottam amitől egy kicsit megrezzentem.
-Szabad!
Szólaltam meg végül. A szobába Gina lépett be. Nagy mosolyra húztam a szám majd szó nélkül megöleltem.
-Még mindíg jó a stílusod!
Mosolyog rám.
-Köszönöm,na gyere menjünk le.
A földszinten már hangosan beszélt mindenki és nevetgélt,beleértve Maxot is.
-Szia Amelia! De régen láttalak.
Ölelgetett meg Corinna.
-Annyira örülök hogy látlak.
Mosolyogtam én is.
-Na kezdhetjük?
Emelte fel a hússal teli tálcát Mick. Én bólintottam majd a konyhába mentem ahova Max is követett.
Sziasztook! Itt a kövi rész. Vajon Max mit akar Ameliatól?