Liar M.V /BEFEJEZETT/

♡43♡

Max kinyitotta a szoba ajtót majd előre engedett. Körül néztem a letisztult környezetben majd rá emeltem a tekintetem.
-Szerintem tök jól néznél ki ing nélkül.
Húztam gyerekes mosolyra a szám.
-Biztosan akarod?
Tette le a kártyát az asztalra.
-Veled akarom.
Igen.. ennyi idősen még sosem csináltam. Vártam az igazira,volt már pár barátom de mind távkapcsolat volt.. hogy őszinte legyek nem is volt szükségem rájuk. De erre a fiúra itt előttem igen is szükségem volt.
Felém közeledett,ki vette a kezemből a táskát majd az asztalra rakta. Lassan csókolt meg,nem sietett. Lehúzta a pólómat majd kigombolta az ingjét az ágyhoz húzott majd lassan leültetett. Én közben megszabadultam a nadrágomtól és már csak alsóneműben voltam. Max is levette a farmerját majd csak bámult rám.
-Gyönyörű vagy!
Súgta a fülembe majd ki kapcsolta a melltartómat a bugyimtól pedig magam váltam meg.
-Még vissza léphetsz. Nem csinálom ha nem akarod.
Fürkészte továbbra is az arcomat
-Veled akarom,itt és most.
Csókoltam meg. Majd... megtörtént. Csodálatos volt érezni a közelségét és a szeretetét amit felém mutatott. A mellkasán pihentem amikor megszólalt.
-Hogy hogy még szűz voltál?
Felnéztem rá majd elmosolyodtam.
-Rád vártam.
Azzal megcsókoltam és közelebb csúsztam hozzá,át karoltam a testét és úgy nyomott el az álom.
Reggel Max ölelésében keltem fel. Jó volt az illatát érezni. És tudni hogy ő mostantól az enyém.
Tudtam hogy nagy nap van,a világbajnokság utolsó versenye. Pár ponttal vagyok lemaradva a szerelmemtől,kicsit féltem hogy ezek után megint nehéz lessz de Max megérezte hogy rágódok valamin ezért lassan nyitogatni kezdte a szemeit.
-Min gondolkodsz?
Ült fel álmosan.
-Max...ugye a világbajnokság után...
Közelebb jött hozzám majd mutató ujját a számra tapasztotta.
-Shhh... Nem fog történni semmi,én ugyan úgy szeretni foglak. Ma mindketten bele adunk mindent és ami lessz az lessz,rendben? Ne gondolj erre.
Ölelt meg,megmosolyogtatott hogy mennyire támogató tud lenni. Kikeltünk az ágyból majd elkészültünk. Eggyütt ebédeztünk és mindenki meglepődve gratulált nekünk hogy végre egymásra találtunk és hogy mindkettőnknek megjött az esze. Pár óra múlva elváltunk Maxszal ő is és én is a saját csapatunkhoz mentünk és fel készültünk arra amire mondjuk egy pilótának nem nagyon lehet. Bármi lessz én ugyan úgy az a lány maradok aki törékeny de mégis keménynek mutatja magát. Viszont nekem Max a nyereményem,bármi is történik.
Maxszal küzdöttünk egymás ellen ahogy azt megbeszéltük. Végül én jöttem ki nyertesen. Szerintem mindketten azok vagyunk,újra szeretni tudjuk egymást és ez számít.
Ahogy kiszálltam az autóból azonnal Maxot kerestem a szememmel. Csak megakartam köszönni a kitartását. És azt hogy itt van nekem. Oda rohantam hozzá amikor észre vettem,meg szabadítottuk magunkat a sisaktól majd egy érzelmes csókot váltottunk.
-Köszönöm hogy hagytál győzni.
Mosolyogtam rá.
-Nem hagytalak... csupán csak erősebb voltál nálam. És Isten annak adta a győzelmet aki meg is érdemlete.
Könnyes szemmel néztem abba a gyönyörű szempárba.
-Menj,ünnepelj. Már várnak,a pódiumon találkozunk.
Kacsintott majd a csapatomra mutatott akik ujjongva vártak. Még meglöleltem majd oda rohantam a sok emberhez akik csak engem éltettek.
-Ügyes voltál!Megcsináltad!
Ordították. Legszívesebben mindenkit megöleltem volna de akkor reggelig itt lehetnénk.
-Nagyon ügyes voltál,és örülök hogy végül minden rendben lett. Talán a szerelem kellett neked..
Ölelgetett meg George. Annyira hálás voltam neki,mindenben támogatott vagy felnyitotta a szemem néhány dologgal kapcsolatban.
Toto is karjaiba zárt majd gratulált. A pódiumon mindenki engem ünnepelt ami hihetetlen jól esett. Max nem kímélt a pezsgővel. Egy kissebb "csata"alakult ki köztünk amin egész sokat nevettünk.
♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡
A Mi történetünkből azt a tanulságot tudom levenni hogy nem mindíg azt az oldalunkat mutatjuk másoknak amit kéne hanem azt amit elvárnak tőlünk. Legyetek önmagatok és ne hagyjátok hogy mások befojásoljanak titeket,az élet kárpótol és a szerelem csodákra képes.
                  ♡Max&Amelia♡
                          ○Vége○ 
Úristeen! El sem hiszem hogy vége,szomorú vagyok egy kicsit. Köszönöm mindenkinek aki olvasta és voteolt. Nagyon hiányozni fog hogy nem lessz min dolgoznom. Kezdődik a suli és teljesen új környezetbe kerülök úgyhogy nem tudom mikor lessz időm új könyvet írni,persze vannak ötelteim. Tényleg köszönöm mindenkinek,vigyázzatok magatokra!❤️❤️