Liar M.V /BEFEJEZETT/

♡25♡

Ha Lewis a versenyre nem  jött el , de írt egy motiváló üzenetet.
LewisHamilton:Meg tudod csinálni, harcolj!💜
Elmosolyodtam majd felhúztam a sisakom és ezzel elindult életem legizgalmasabb órája. A kilencedik helyről  kellett indulnom, lehet hogy a csapat igen, de én nem tudtam hogy megtudom-e csinálni. Hamar feljöttem a 8.helyre de innen kicsit nehezebb volt a dolgom ugyanis Lando volt előttem aki nemigen adta oda a helyét. Csak arra koncentráltam hogy itt most nem számít a nemem hanem az hogy mennyire tudom kihasználni az adott helyzetet, először belső íven próbáltam támadni de nem sikerült így kapóra jött a külső ív. Ezzel feljöttem a hetedik helyre.
-Ezaz csak így tovább!
Szólt a rádióba Toto.
Én csak elmosolyodtam majd támadásba vettem Pierret aki éppen a saját csapattársával versenyzett. Pont jól jött ez nekem mivel annyira egymással voltak elfoglalva hogy észre se vettek engem. Simán elmentem mindkettőjük mellett így feljöttem a hatodik helyre. Előttem Perez volt aki láthatólag küzdött a gumikkal.
-Küzd a gumikkal támadd meg!
Szólt ismét a rádióba Toto.
Csak bólintottam amit persze nem vett észre. Vettem egy mély levegőt és cselekedtem. Ezzel feljöttem az ötödik helyre. Amikor észre vettem hogy az autó épségben van fellélegeztem és már azon gondolkodtam hogy előzhetném meg Russelt. Ezt már megbeszéltük régebben egymás között hogy attól mert csapattársak vagyunk nem kell kíméletesnek lennünk egymással. Így is tettem, nem voltam kíméletes. Kicsit kockáztatva hogy kisodródok mégis megpróbáltam az előzést ami sikerült is.
-Ezaz!
Mondtam magamnak majd folytattam ezt az előzési sorozatot egészen a második helyig. Max volt előttem itt kicsit bizonytalan lettem és dühös, Lewis többekközött miatta vonult vissza, úgy éreztem ez egy jó alkalom arra hogy visszavágjak.
-Hány kör van vissza?
Kérdeztem a csapatot.
-Kettő
-Vettem
Azzal a gázra tapostam és minnél közelebb akartam kerülni hozzá.
-Kettő kör, kettő gyerünk menni fog Amelia!
Mondtam magamnak. Jött a mindent eldöntő kanyar, ennek már félve álltam neki.
-Gyerünk!
Mondtam magamnak majd ismét a gázra tapostam és azt tettem amit a szívem súg. Előztem. Rizikósan de megcsináltam Maxot magam mögött tudhattam egy fél kör volt hátra de tudtam hogy ezt vittem. Annyira örültem és hálás voltam a csapatnak hogy végül újra visszahozták a jó autót.
-Whoo ezaaaaz!
Ordítottam a rádióba.
-Ügyes voltál Amelia! Gratulálok!
A szurkolók őrülten tomboltak a lelátón,ők is úgy örültek mint én. Már csak azt vártam a legjobban hogy a kezemben tarthassam a trófeát és hogy a dobogón álljak. Amikor beálltam az eggyes számú tábla elé gyorsan kiszálltam az autóból majd a csapatomhoz rohantam akik örömmel kaptak fel.
-Megcsináltad!
Mindenki szájából ezt hallottam és annyira jó érzés volt.
Amikor elváltam a csapattól Maxal megöleltük egymást.
-El se hiszem. Csodás voltál.
Mondta majd levette a sisakját az arcán nagy meglepettségemre egy  őszinte nagy mosoly ült.