Mindenkinek vágtam egy szeletet a tortából amit boldogan fogyasztottunk el,főleg Lando Ő olyan volt mint egy kisgyerek.
Aztán jöhetett az ajándékozás. Ginától egy barátság nyakláncot kaptam ami szerinte szerencsét fog majd hozni. A szüleimtől egy "A legjobb versenyző" pólót kaptam,amin nagyot mosolyogtam.
Micktől egy bögrét és jó sok csokit. Lewisztól egy pozitív dolgokról szóló könyvet és egy képet amit Roscoe csinált a mancsaival,milyen cuki már.
Corinnától egy bekeretezett képet amin Michael bácsi és én voltam oda szerkeztve a pilóta ruhánkban. Könnyes szemekkel öleltem meg Corinnát,bárcsak most Ő is itt lehetne. Landotól pedig egy párnát kaptam amin a feje volt,esküszöm mostantól csak ezen alszom. A fiúktól (Daniel George Pierre Charles) Sok virágot,csokit és karkötőt kaptam. Utoljára maradt Max aki egész végig türelmesen várt.
-Ez pedig az én ajándékom.. neked.
A pilóta a kezembe nyomott egy fekete dobozt és egy kis Red Bullos tasakot amin elmosolyodtam. Először direkt azzal kezdtem.
-Ez most komoly?
Nevettem fel felmutatva a többieknek a Red Bullos sapkát. Mosolyogva néztem a fiúra aki élvezte a helyzetet.
Aztán jöhetett a fekete doboz,felnyitottam a tetejét és először csak egy selyempapírt láttam majd egy piros anyagot,ami egy gyönyörű szép selyem ruha volt. Szó nélkül mosolyogva öleltem meg Maxot.
-Ez valami gyönyörű.
Néztem a kezben lévő ruhára.
Amikor végre elterelődött a figyelem rólam és mindenki megtalálta a párját akivel beszélgetett Max tovabbra is velem volt.
-Nekem az is ajándék volt hogy itt vagy,nem kellett volna még ez is.
Mutattam a ruhára,Ő csak elmosolyodott és megölelt. Tudtam hogy több van köztünk mint barátság de mégsem vagyunk eggyütt. Várnunk kéne? A telefonomhoz nyúltam és megnéztem hogy kik írtak a posztom alá. Mosolyogva néztem hogy azok aikkel jelenleg egy házba vagyok mind hozzá szóltak. Aztán meg akadt a szemem egy hozzászóláson.
-Christian hozzá szólt a képemhez.
Mutattam Max felé a telefont aki zavartan nézte.
-Ohh tényleg.
Bólintott,pár pillanatig zavart a viselkesése de aztán elszállt ez az egész gondolat a fejemből. Hamar este lett és a többiek menni készültek,persze mindegyikőjükre egy-egy adag kaját sóztam. Lando szívesen elfogadta mivel szereti a hasát.
-Mond meg Luisinhanak hogy puszilom!
Kiáltottam a brit után aki csak mosolygott majd elköszönt. A szüleimmel és Maxszal maradtam. Neki álltunk takarítani,az egész jó hangulatban tellt. Annyira elfáradtam hogy alíg vártam hogy lefeküdjek. Zuhanyzás után azonnal az ágyban találtam magam,nem szabadott innom mivel holnap szabadedzés.
-Haza kell mennem Monacoba.
Súgta a fülembe Max miközben én már az ágyban feküdtem. Felültem majd rá néztem.
-Most?
Ő csak bólogatott és egy apró puszit nyomott a homlokomra amitől valamilyen áramlás terjedt szét a testemen. Becsukta az ajtót és el is tűnt. Fáradtan hajtottam vissza a fejem.
YOU ARE READING
Liar M.V /BEFEJEZETT/
FanfictionA történet 2022-ben játszódik. És az én képzeletem szüleménye, és többnyire nincsen valóság alapja! "Fiatalon azt akarjuk hogy a jövőnk terv szerint alakuljon,de aztán beüt a valóság,és néha padlóra küld" M.V "Nem akartam ruhákat, új cipőt és drága...