Miniruha

36 2 0
                                    

Elkészültem. Boldogan fordulok meg a tükör előtt. Kockás miniruhát viselek magassarkúval, az arcomon egy kevés alapozóval, rúzzsal és szemhéjpúderrel. Azt hiszem, ez is egy előnye az egyedül élésnek. Nincsenek velem a szüleim, szóval azt veszek fel, amit akarok.
Kilépek az ajtón, beülök a kocsiba, és elhajtok a városig. Egész gyorsan leparkolok az autóval, majd kopogó léptekkel elindulok a széles utcákon. Útközben látom, hogy az emberek megbámulnak, aminek először örülök, de aztán kissé zavarba jövök. Gyorsan felidézem magamban azt a pár percet, mikor a tükör előtt forgolódok, de úgy emlékszem, jól néztem ki. Ez kicsikét megnyugtat, ami jó, hiszen már hajnal óta görcsben van a gyomrom.
Aztán beérek a kórházba. Persze rengeteget kell várnom, mielőtt szólítanak, úgyhogy addig csak nézelődöm. Látok egy lányt, aki szakadt farmernadrágban van, és egy másikat, aki melegítőben, és bár furcsa kimondani, de én ennek egészen örülök. Igaz, hogy mostanában ez a divat, amiket ők viselnek, de én szeretek elegánsan felöltözni. És szerintem most is sikerült. Elégedetten pillantok a kockás ruhámra újra és újra.
Hirtelen kinyílik az ajtó. Egy nővér lép ki rajta, kezében a vendéglistával, és zavartan forgolódik. Végül megállapodik a tekintete rajtam, és lazán int egyet.
- Jöjjön csak, mindjárt ön következik.
Bólintok, a hátamra vetem a táskámat, és követem a nővért a folyosón. Végre beérünk a tágas szobába, nekem meg egyre jobban fáj a fejem az aggodalomtól. Az orvos segítőkészen felém fordul, és bemutatkozásra nyújtja a kezét.
- Üdv, Dobos Barnabás vagyok, már telefonon beszéltünk - mondja. Félénken megrázom a kezét. Valamiért érzem, ez a játék csak arra megy ki, hogy érdekli őt, mennyire vállalom fel magam. De igen, én ezt vállalom. Büszkén kihúzom magam, és mélyen a szemébe nézve ezt felelem:
- Üdv, én Szilágyi Panka vagyok, a műtét után legalábbis már biztosan szólíthat így. Örülök, hogy találkoztunk, tudnia kell, hogy ezen a napon egy álmom válik valóra- mondom, és már az sem érdekel, ha a hangom kissé mélyen, férfiasan cseng.

NovellákDonde viven las historias. Descúbrelo ahora