Beépített szerelem - Larry Stylinson ff - 18+ - ideiglenesen visszatéve

33. Őrült ötlet

– Mit csináltál ezzel a fiúval? – csóválta a fejét Zayn nevetve.

– Nem tudom, de remélem, ilyen marad – nyújtottam a kezem, hogy segítsek a felállni neki.

– Ha heteró pár lennétek, fogadni mernék, már csináltatok volna egy vagonnyi porontyot – forgatta a szemeit.

– Azért ilyen gyorsan nem menne, de megnyugtatlak. A gyerek téma pont nem aktuális nálunk.

A tegnapi nap után jó volt egy picit hülyéskedni. Kemény éjszakán voltunk túl, és a java még csak most következett.

Louis

Így, hogy Zayn kiesett a melóból, a napjaim meglehetősen besűrűsödtek, és gyakorlatilag állandóan úton voltam. Harry nagyjából óránként üzenetet küldött, hogy jól vagyok-e, annyira aggódott értem, és hiába győzködtem, nem tudtam lebeszélni erről a szokásáról. Nem volt mitől félnem, mert Liam ráállította a két ügynököt a nőre, akik korábban az én sarkamban lihegtek. A barátomnak azt is sikerült kiderítenie, hogy a támadók ukránok voltak, és a Gloria szeretőjével álltak kapcsolatban. Ez már Liamet is meggyőzte, hogy Gloria igencsak fontos célpont, de persze attól még Harry lebuktatásáról sem tettek le.

A mai nap megint egészen későn végeztem, hat óra is elmúlt, mire végre begurultunk a birtok kapuján. Hiányzott Harry, mert így elég kevés időt tudtunk együtt tölteni, de legalább Niall és Zayn ismét jól összemelegedtek. Igaz, Niall az anyja előtt továbbra is titkolta a dolgot, de mi meggyőztük Zayn-t, hogy emiatt ne haragudjon rá, és legyen türelmes. Szerencsére Gloria csak alig-alig tartózkodott a birtokon, mert abban az egyben igazat állított, hogy tényleg egy aukcióra jött, és közben mindenféle műtárgyak utána kutatott a környéken. Susan a nő minden lépéséről beszámolt nekem, úgyhogy mindig tudtam, merre járt.

Ahogy beértem a házba, Zayn és Harry bukkant fel az iroda felől. Mindketten meglehetősen izgatottnak látszottak.

– Valami történt, igaz? – kérdeztem, miközben egy üdvözlő puszit adtam Harry gondterheltté vált arcára.

– Igen, és nem fogsz örülni neki. Kell egy cigi! – indult el kifelé Zayn.

– Mi az? – néztem Harryre.

– A mexikóiak hívták – árulta el, és én máris Zayn után rohantam, nyomomban Harryvel.

Niall is kint volt, a kertben sétálgatott, és valakivel telefonon beszélt. Zayn ideges pillantásából sejtettem, hogy Barbara lehetett az a valaki.

– Mit mondtak? – húztam egy széket Zayn elé, és leültem rá, Harry pedig megállt mellettünk.

– Igazad volt. Személyes találkozót akarnak – dobta le elém a dobozt, hogy gyújtsak rá én is.

– Mit mondtak, miért? – Hát persze, hogy rágyújtottam, mert rögtön sík ideg lettem.

– Mert megegyeztek az új partnerükkel, és azt akarják, hogy mindhárom fél legyen ott a találkozón, és tisztázzanak minden részletet. Gondolom, ezzel akarják bebiztosítani magukat, hogy nem lesz galiba, és nem fog leállni a szállítás – harapdálta a szája szélét Zayn beszéd közben.

Harryre néztem. Szegény a körmét rágta idegességében. Tudtam, hogy fél kimenni, és én is féltettem őt.

– Mikor lesz a találkozó? – fordultam vissza Zayn-hez.

Közben Niall is odajött hozzánk, és csak csendben figyelt Harry mellett.

– Pénteken küldik az utolsó szállítmányt, és másnap este akarják megejteni – felelte Zayn.