35 [vkook]

20. fejezet

jungkook a lakása nappalijában járkált, miközben a körmét rágta és magának suttogott dolgokat. addig csinálta azt, amíg egy kopogást nem hallott.

namjoon nyította ki az ajtó taehyungnak. "azóta ilyen, mióta felkelt," magyarázta, mire taehyung bólintott és odament a párjához.

"bébi, mi a baj?" kérdezte amikor megfogta jungkook kezét. "állj meg és nézz rám." kérte lágyan, ami miatt a fiatalabb úgy tett, ahogy a másik mondta.

"nem tudom, hogy feltűnt-e, de nagyon ideges vagyok. mi van akkor, ha a szüleid nem kedvelnek? ha azt hiszik, higy csak egy gyerek vagyok? mi van, ha nem akarnak engem?" mondta ki a gondolatait hangosan, ami miatt taehyung leültette a kanapéra, majd helyet foglalt mellette.

"bébi, nézz rám. mégis mióta érdekel, hogy mások mit gondolnak a kapcsolatunkról, hmm? nem te voltál az, aki arra tanított, hogy ne hallgassak másokra? megmutattad, hogy bárkit szerethetek akit csak akarok, szóval ne most hátrálj ki ebből. plusz, a szüleim imádni fognak, ne aggódj emiatt. bebizonyítottad nekem, hogy nem csak egy gyerek vagy, hanem egy felnőtt ember, oké? szóval ne rágd a körmeidet és nyugodj meg. nincs mitől félned."

jungkook lassan bólintott, aztán az idősebb karjai közé vetette magát." fogalmam sincs mi lenne velem nélküled," súgta taehyung nyakába.

"hát nélkülem nem találkoznál semmilyen szülőkkel, szóval nem is lennél ilyen helyzetben, de mindegy," taehyung kuncogott, mire jungkook játékosan a nyakába harapott, majd hátrált egy picit és az idősebb arcára nézett.
"szeretlek," mondta ahogy megpuszilta taehyung homlokát.
"én is szeretlek," mondta vissza mosolyogva.

vonaton utaztak taehyung szülővárosába, hogy találkozzanak a szüleivel, akik nagyon, nagyon izgatottak voltak azért, hogy végre megismerhessék a fiúk párját.

jungkook lábai fel-lemozogtak addig, amíg egy nagy tenyér le nem állította őket. "minden rendben lesz bébi, ne gondold túl," nyugtatta taehyung, miközben a szabad kezével a fiatalabb szájához nyúlt, és kiszabadította az alsó ajkát, amit éppen rágcsált. "és ne bántsd magad," suttogta, aztán belepuszilt jungkook hajába, aki gyorsan ráhajtotta a fejét a másik vállára.

"itt vagyunk bébi, kellj fel," taehyung keltegette jungkookot, aki körülbelül egy órája aludt el.

a pár leszállt a vonatról, és jungkook rögtön felismerte a férfit, aki pontosan ugyanúgy nézett ki, mint taehyung. "látom honnan örökölted a jó kinézeted," mondta halkan, ami miatt taehyung felkuncogott.
"fogd be," válaszolta, miközben odaértek az apjához.

"taehyung, hiányoztál fiam," mondta az apja amikor már elég közel voltak egymáshoz. taehyung egy ölelés után mondta, hogy neki is hiányzott ő.

"hello," köszönt kínosan jungkook.
"üdvözlöm fiatal ember. eléggé helyes vagy, nemde?" mondta chiwon, taehyung apja, mire taehyung idegesen nézett rá.
"kérlek, csak most ne legyél kínos."

jungkook kacagott ezen, aztán hárman beszálltak az autóba, hogy hazamenjenek.
jungkooknak tágra nyíltak a szemei, amikor meglátta a hatalmas házat. nem tudta, hogy a párja egy ilyen tehetős családból származott.

taehyung csak megrázta a vállát jungkook reakciójára, mielőtt megfogta a kezét és az ajtóhoz vezette.

egy mosolygó nő állt az ajtóban, aki vigyorogva üdvözölte a férjét, és taehyungot egy szoros ölelésben részesítette, mielőtt tovább ment jungkookhoz.

a nő átölelte őt is, aztán elhúzodott, hogy ránezzen. "nem hiszem el, hogy a fiam egy ilyen jóképű férfivel randizik, mint te."

taehyung rápillantott jungkookra, hogy lássa a reakcióját, amit már túl jól ismert. "anya, hagyd abba, megijeszted."
az anyja ignorálta fiát, majd megragadta jungkook karját, és a konyhához vezette, megmutattva ezzel azokat az ételeket amikkel készült.

húsz perccel később taehyung úgy érezte, hogy ideje megmenteni a párját a saját anyjától, szóval besétált a konyhába. "anya, nem bánod, ha elviszem? megmutatnám neki a házat."

az anyja boldogon válaszolt. "persze, menj csak, hadd érezze otthon magát."
amikor hallótávolságon kívül értek taehyung bocsánatot kért. "ne haragudj emiatt, néha túlságosan is izgatott lesz."

jungkook kuncogott. "látom kitől örökölted az izgatottságod. nincs semmi baj, nagyon kedves volt, szeretek vele lenni."

jungkook megfogta taehyung kezét, majd megpuszilta a homlokát. "és most vezess körbe."