35 [vkook]

3. fejezet

három nappal később, elérkezett jungkook első munkanapja. és azalatt a három nap alatt többet volt taehyung társaságában, hogy segítsen az előkészületekben. 

jungkook most már biztos volt abban, hogy tetszik neki taehyung. nem zavarta a közöttük lévő korkülönbség, viszont tudta, hogy az idősebb főként egy kölyökként tekintett rá, talán barátként is, de határozottan egy kölyök barátként. be kellett bizonyítania a másiknak, hogy ő nem egy baba.

"izgatott vagy az első nap miatt?" kérdezte taehyung jungkooktól, aki éppen felvette a kötényét, egy hatalmas mosollyal az arcán.

"tudod, ez neked is az első napod." válaszolta jungkook, és rá vigyorgott a másikra. taehyung évek után is küzdött a kötény felvételével.

jungkook odasétált taehyunghoz, és elvette a kezéből a kötelet, hogy segítsen neki, "és azt mondod, én vagyok a kölyök." mondta, majd megfordította taehyungot, így vele szemben állt, "nagyon aranyos vagy, taehyung." közölte, és megcsípte az arcait.

taehyung enyhén elpirult, és elvette jungkook kezeit az arcától. 
"én vagyok az idősebb, jungkook, szóval te vagy az aranyos kettőnk közül." reagált, aztán megborzolta jungkook haját.

"a kor csak egy szám. semmit sem jelent. és szerintem nagyon aranyos vagy."
"te most flörtölsz velem?" kérdezett rá taehyung.
"talán. van vele valami probléma?" kérdezett vissza ártatlanul jungkook.

taehyung felhúzta a szemöldökét, miközben ránézett a fiatalabbra. "nagyon lényegre törő vagy. és egyébként, van vele probléma. tíz évvel idősebb vagyok nálad. nekem nem én kellek, bárkit megszerethetsz, aki a te korodbeli."

jungkook ezen elmosolyodott, "hála istennek, ez az egyedüli dolog ami zavar téged, azt hittem azt fogod mondani, hogy hetero vagy, vagy valami."

taehyung felkuncogott ezen, "nem vagyok hetero, de ez nem azt jelenti, hogy én vagyok a számodra megfelelő, jungkook."

"párkapcsolatban vagy?" kérdezte jungkook, mintha taehyung nem utasíthatná el őt csak úgy.

taehyung elfordult és elsétált, "nagyon makacs vagy, tudsz róla?"
"párkapcsolatban vagy?" ismételte meg magát a fiatalabb. "nem. most menj a pult mögé, ne vesztegesd az időt." utasította taehyung keményebb hangszínben, ami megnevettette jungkookot, "aranyos." mondta mielőtt úgy tett ahogy az idősebb mondta, majd elkezdett dolgozni.

délután kilenckor feltakarítottak mindent, és jungkook határozottan fáradt volt. rengeteg ember jött el e megnyitóra, szóval rengeteg rendelés volt leadva, ami sok munkával járt, viszont muszáj volt elmosolyodnia, amikor meghallotta taehyung hangját, "annyira örülök, hogy ennyien itt voltak! mindenkinek pozitív véleménye volt a süteményeimről!" mondta a világ legnagyobb vigyorával.

"hát persze, hogy ízlett nekik. úgy hallottam, a régi kávézod nagyon ismert volt, hmm?" kérdezte jungkook, mire az idősebb ránézett, "igen, az volt. az emberek imádták! otthonos és meleg volt, pont úgy, mint ez." mosolyodott el.

"miért költöztél el ide? úgy tűnik, mintha nagyon szeretted volna az előző helyet." jegyezte meg jungkook, mire taehyung bólintott, "csak kellett egy kis változás az életemben, azt hiszem. a dolgok nem voltak tökéletesek. "

"elmondhatod, ha szeretnél beszélni róla." javasolta jungkook, igyekezett kedves lenni. "nem annyira mély a dolog, és nem kell miatta aggódnod. egyszerűen csak nem éreztem kényelmesen ott magam többé, és el kellett jönnöm."

"örülök annak, hogy megtetted. különben nem találkoztunk volna." jungkook játékosan az idősebbre kacsintott, aki érezte, hogy az arca kezd melegedni. a francba, úgy elpirult, mint egy tinédzser, akihez hozzászólt a kiszemeltje?

jungkook felkuncogott a vörös arcán, "rohadtul cuki vagy." mondta, "most már indulok haza, szükséged van még valamire?" folytatta, miután taehyung nem reagált az előző kijelentésére. 

"megvagyok, vigyázz magadra az úton." taehyung rámosolygott. "te is." válaszolta jungkook, majd elhagyta a kávézót, és elindult haza.