Viharos érzelmek

15. Fejezet

Csak bámultam a fiú után kérdő tekintettel. Ez mégis mi a franc volt??Miért viharzott el csak úgy?Mindegy,órára kell mennem!
Gyorsan be siettem a terembe és levágodtam Emily mellé.

-Történt valami?-fordult felém kérdő tekintettel

-Nem!-vágtam rá gyorsan.Talán túl gyorsan is,mert ahogy szemeibe néztem láttam hogy nem nagyon hisz nekem.

-Tényleg nem történt semmi-bizonygatottam.

-Uhum-hummogott bólogatva,majd előre fordult,mert bejött a tanár,de még gyorsan odasúgta nekem:-Óra után beszélünk!-jelentette ki, én pedig egy nagy sóhajtás után beleegyeztem.

Matek után Em kifagatott,hogy mi történt én pedig elmeséltem neki mindent. Ennyi izgalmas történt szünetben,de a még a suliban voltam szét untam magam...

Tesi után(ami az utolsó óránk volt) elindultam barátnőmmel az oldalamon a parkoló felé,ahol már Adam várt a kocsinak dőlve miközben kezeit mellkasa előtt összefonta. Piszok szexin nézett ki...Mii?Jézusom!! Nem!! Nem nézett ki szexin!Liv ne legyél hülye!
Gondolkozásomból barátnőm hangja szakított ki.

-Akkor majd holnap találkozunk!-vont szoros ölelésbe.

-Oksi!Pusza!-köszöntem el tőle.

-Puszi csajszi!Aztán csak ügyesen!-kacsintott egyet,majd elindult így nem is láthatta ahogy megforgattam szemeimet.

-Mehetünk?-kérdeztem,mikor Adam elé érkeztem.

-Aha!-bólintott,majd mindketten beszálltunk a kocsiba.

-Miért mondtál igent?-kérdezte hirtelen, de nem nézett rám,inkább az utat kémlelte.

-Mire?-néztem rá értetlenül.

-Miért mondtál igent Zack meghívására?-kérdezte kissé idegesen.

-Miért ne mondtam volna? Zack egy jó barátom!-magyaráztam hevesen.

-Már mondtam,hogy valami rossz érzésem van vele kapcsolatban. Nem kellene vele lógnod!-túrt bele a hajába idegesen majd kezet visszatette a kormányra.

-Ne te mondd már meg hogy mit csináljak!-csattantam fel-semmi nincs köztünk. Nem dönthetsz helyettem!Ha én Zackkel akarok lógni,akkor vele fogok!-magyaráztam már szinte kiabálva, majd egy nagy sóhajtás után az ablak felé fordultam és az utat kémleltem.

Pár perc múlva meg is érkeztünk. Gyorsan kipattantam a kocsiból,majd Adammel a nyomomban beléptem a házba. Gyorsan levettük a cipőnket és már mentünk is fel a fiú szobájába. Még mindig kissé ingerült voltam a kocsiban történtek miatt,de próbáltam lenyugodni.

Lehuppantunk a kanapéra és elkezdtük a matekot. Egy új anyagot vettünk,de így is csak párszor kellett elmagyaráznom és Adam meg is értette.

Éppen hogy befejeztük csipogott is a telefonom. Emily volt az. A szokásos hülyeségeivel zaklatott, de nem sokáig tudtam vele beszélgetni mert valaki kikapta a kezemből. Adamre kaptam a tekintetemet,aki vigyorogva nézett rám.

-Héé!-kiabaltam rá, de nem hatotta meg. Vigyorogva felemelte a kezét úgy,hogy ne érjem el a mobilt.

-Na mi az Liv?-fürkeszett fülig éri vigyorral.

-Adam!!-akármennyire is akartam,hogy a hangom élesen hangozzon egyszerűen nem ment. Ahogy a fiúra néztem halványan én is elmosolyodtam,amiért ilyen gyerekesen viselkedik.-Add vissza!-nyúltam volna érte,de még magasabbra emelte kezeit.

-Vedd el te!-mondta,s szemei játékosan csillogtak. Hirtelen fel ugrottam és a telefon után kaptam,de a fiú reflexének köszönhetően elrántotta a kezét én pedig az ölébe kötöttem ki. Adamra kaptam a tekintetemet és már egyikünk se mosolygott. A szobát szokatlan csend lepte el.Tekintete szemem és a szám között cikázott, miközben kezei közzül letette telefonomat és megéreztem derekamon mindkét kezét. Érintése alatt bizsergett a bőröm. Teljesen feltüzelt...Kezeivel rá markolt a derekamra és még közelebb húzott magához,majd pár pillanattal később megéreztem meleg,puha ajkait az enyémeken. Ahogy ajkaink összeérnek bizsergés futott végig az egész testemen. Egyszerűen szomjaztam az érintéséért. Még többet akartam. Hajába beletúrva viszonoztam heves csókcsatánkat. Adam kezei combomat simogatták miközben egyre hevesebben faltuk egymás ajkát. Csókcsatánkat egy ajtó csapódás szakította félbe.

-Kicsim,megjöttem!-hallottunk meg egy kedves, női hangot. Adam anyukája volt az.
Lihegve váltunk el egymástól, én pedig szinte kiugrottam Adam öléből.

-N...Nekem most mennem kell-hebegtem,majd kirohantam a szobából.
A lépcsőn leérve Adaline-be botlottam.

-Szia drágaságom!-szemeibe meglepettség villant fel,majd nagy mosolyra húzva ajkát szoros ölelésbe vont.

-Jó napot!-nyögtem ki nagy nehezen, majd viszonoztam ölelését.

-Kicsikem, jól vagy? Olyan piros az arcod.-kezdte el fürkészni arcomat, miután elvált tőlem, én pedig még ennél is jobban elpirultam.

-Persze, csak kicsit melegem van!-makogtam zavartan azt mégsem mondhattam hogy éppen a kicsike fiával egymásnak estünk az emeleten,amit az ő megérkezése szakított félbe.

Gyorsan el köszöntem tőle és elindultam haza. Jól esett ez a kis séta.Próbáltam nem gondolni az előbb történtekre,de elég nehéz volt. Még mindig érzem,ahogy bizsereg a szám. De nem! Nem kellene erre gondolnom! Azt sem tudom,hogy mivan köztünk! Ahh....el kell felejtenem Adamet és az érintéseit....

Hazaérve gyorsan köszöntem anyanak és rohantam is fel a szobámba tanulni. Valamivel el kell tereljem a gondolataimat.

Adam szemszöge:

A kanapén ülve bámulok ki a fejemből,amióta Liv elment. Egyszerűen nem tudom őt kiverni a fejemből... Még mindig érzem isteni parfümjének illatát....ajkai ízét...Megőrjít.....fogalmam sincs mi van köztünk,de egyszerűen vágyom rá. Soha senki iránt nem éreztem ilyen vágyat, mint Liv iránt. Teljesen elvesztem az eszemet ha a közelembe van. De ő nem is biztos,hogy így érez irántam.....ahjjj....el kell felejtenem!
Egy nagy sóhajtás után a kontroller után nyúltam és elkezdtem játszani. Egészen estig ott ültem a Tv előtt,de legalább sikerült egy kicsit megfeletkeznem Livről. Este 8 fele lementem és megvacsoráztam anyával, majd lefürödtem és a szobámba vonulva beszélgettem egy kicsit Nathannal, majd úgy gondoltam hogy bekapcsolok egy filmet úgy sem vagyok annyira álmos.

Az ágyba feküdtem, amikor is az ajtóm kilincse lenyomódott és Liv lépett be rajta. Most is gyönyörű volt. Egy sima fekete farmer volt rajta és egy baba kék felső.
Nem szólt semmit csak közelebb jött és ráült az ágyékomra.

-Mit csinalsz?-kérdeztem tőle szemeibe nézve,de ő nem szólt semmit. Egy ideig csak nézett a szemembe,mosolyogva aztán nyakamhoz hajolt és elkezdte apró csókokkal behinteni, belőlem pedig apró sóhajok szakadtak fel.

-Liv!...-sóhajtottam fel,amikor is kissé megszívta nyakamat. Nem bírtam tovább... Derekába martam és megcsókoltam. A csókjaink egyre hevesebbek lettek.
Megkerestem felsője alját és elkezdtem feltűrni, ahogy lehúztam róla a kék felsőt a padlón landolt. Elkezdtem csókolgatni kis vékony nyakát aztán........

Felébredtem.Zihálva ültem fel, azt sem tudtam hol vagyok. Basszameg ez egy álom volt!Azt hiszem szügségem lesz egy hideg zuhanyra...

Sziasztok! Itt is lenne a következő rész, remélem tetszik!❤️❤️