Páratlan

4 rész

Pierre
Augusztus 26

A hétvégi Spa- futam nagyon is jól sikerült. Itt mindig kapok egy extra lendületet Toni-tól. S így sikerült is megnyernem a futamot. Charles, pedig harmadik lett, ami szintén egy szép helyezés. Sajnos egyikünk barátnője sem tudott eljönni erre a hétvégére.

Anthoine emlékére létrehoztak egy külön díjat, melyet minden évben Spa-ban adnak át, annak, aki megnyeri ezt a futamot. A díjat a Hubert család valamely tagja adhatja át, és eddig minden évben Mirabella volt ez a személy, s ez idén sincs másképp.

Óriási örömmel léptem fel a dobogó legfelső fokára, s vettem át a helyezésemért járó díjat.

- És most, hölgyeim és uraim. Az Anthoine Hubert emlékdíj átadása következik, melyet Mirabella Hubert fog végre hajtani. - persze mindenki megtapsolta Mirát.

- Köszönöm szépen! - mosolygott kedvesen a lány. - Az öcsém és az én számomra is megtiszteltetés átadni ezt a díjat minden évben, az itteni legeredményesebb versenyzőnek. Bár számomra ez a legutáltabb pálya, mégis egy különös oknál fogva a szívem imádja. Hisz Tonio kedvence volt ez a hely. Imádott itt versenyezni, ahogy ezt a sportot is, s a benne levő embereket. S akinek éppen készülök átadni a díjat, őt különösen szerette. Sokszor féltékeny is voltam Pierre. Hisz én voltam Anthoine ikre, mégis sokszor Pierre volt a másik fele, vagy olykor a harmadik, azaz a pótkerék. - nevetette meg a tömeget a lány. Nagyon ért a helyzetekhez, ez az egyik dolog amiért annyira szeretem őt. - Nos, gratulálok az egész Hubert család nevében a győztesnek; Pierre Gaslynak. - tapsolta meg mindenki a lányt, aki már felém sétált a díjjal a kezében.

- Gratulálok! - adott két puszit, majd ide adta a díjat, s el is akart menni. De én visszarántottam, s felemeltem mellém, a dobogó első helyére. - Mit csinálsz? - kérdezte meglepetten.

- Megérdemled a győzelem minden egyes percét. - nyomtam egy puszit az arcára, miközben szorosan magam mellé húztam. A lány kiélvezte egy pár percig a pillanatot, majd egy gyors képkészítés után el is illant. Mira hiába műkorcsolyázik, egyetlen egy alkalmat nem tudnék mondani, mikor ő kiélvezte volna a megérdemelt pillanatát. Mindig is szerény volt, s kerülte a reflektorfényt.

- Este buli! - parancsoltam Mirára, aki már épp nyitotta volna ki a száját.

- Nem! Most nincs kifogás! - fojtotta bele a szót Charles. Mind a hárman Mira Monacói házában voltunk.

- Gondolom nincs más választásom. - adta meg magát a lány.

- Gondolatolvasó vagy. - játszottam a fejem, mire a lány hozzám vágott egy párnát. - Héj!

- Akkor húzás a szobámból! Készülődnöm kell!

- Uhh.. szívesen segítek! - viccelődve flörtölt Charles.

- Én is! - ajánlottam fel.

- Na kifele! - parancsolt ránk nevetés közben Mira.

Nagyjából két óra múlva a kedvenc szórakozóhelyünk előtt vártunk többen Mirára. A barátnőm most épp elutazott, ezért ő nem jött, Charles csaja meg szimplán csak behisztizett. Így szokásosan Mira volt az egyetlen lány velünk.

- Hoppá! Hú de jól néz ki valaki. - húzta flörtös mosolyra a száját Charles, mikor észrevette Mirabellát.

- Sziasztok! - köszönt a többieknek is Mira. Tényleg észveszejtően jól nézett ki, de ő mindig csinos. Meg sem lepődtem ezen.

Bementünk a klubba, ami nagyon hangulatos volt, s elég tágas. Bőven el is lehetett veszni benne, vagy legalább is elhagyni egymást, ami nekünk sikerült is.

Mirabella
Szeptember 01

- Nem láttad a fiúkat? - ordítottam fel Landonak, aki a dj pult mögött állt.

- Micsoda?

- Nem láttad a fiúkat? - ismételtem.

- Mi? Megvágták a fiókot?

- Mi? - értetlenkedtem. - Na jó! - megelégelve, hogy nem hallja amit mondok felmásztam hozzá. - Nem láttad Pierre-t és Charlest?

- Ö... ö.. - kezdte el őket keresni az emelvényen. Mondjuk innen jobban látni mindent, ezért én is elkezdtem őket keresni a szememmel. - Oh, ott vannak! - mutatott jobbra. - Oh... de inkább ne nézz oda! - túl késő volt már a figyelmeztetéshez.

- Na ne szórakozz velem! - akadtam ki. Mind a ketten egy-egy csajjal voltak. Nagyon közel... úgy értem, hogy túl közel...

Aha, szóval valami ilyesmit csinálhatott Matt is. Levetül a kisfilme előttem. Ezek után eltudom képzelni. S még pokolibb érzés. Na de a fiúknak lesz ám ne mulass! Azt garantálom.