Sárkányszem | Sárkányok háza

Virágnyelven

"A lány besurrant a kőfal mögé, és erősen az ajtóra tapadt fülévslel. Az ajtó nyikordulását hallotta, majd lassú nyugodt léptekke jött be valaki az ajtón. "

Sietős léptek, majd a szolga futott be.

- Damon herceg, Ser Criston vár az ajtó előtt.- mondta hajbókolva a szolga.

- Megyek már is. - válaszolt a herceg.
Damon pontosan tudta , miért keresi Ser és azt végképp, hohy leánya a fal mögött hallgatózik. És ezt a beszélgetést, nem kéne hallania.

Majd úgy is meg tudom, miről beszéltek, de lassan el kell indulnom a parthoz.- gondolta kissé mérgelőidve Daenys.
Majd lassan, nyugodtan lesétált a lépcsőn. Fülét a kőnek tapasztotta. Nem hallot lépteket se hang9kat, így lassan kinyitoota résnyire a titkos ajtót és kisurrant. Bezárta maga mögött.

*

Aemond pontosan eltervezett mindent a vacsorával kapcsolatban. Meg akarta lepni Daenyst azzal, hogy megmutatja neki Vhagart. A sárkányveremből kihozta a sárkányt, majd a megbeszélt találkozó helyre vitte. Ám..... a verem bejáratánál hagyta a virágot, amit Daenysnek szánt. Ha nagyon sietek 10 perc alatt visszaérek - gondolta.-Bár nem akarta itthagyni egyedül Vhagart. Végül azonban még is visszament a csodaszép korall színű rózsáért ( Aemond nem hiába választotta ezt a virágot. Úgy gondolja nem elég, ha a virág külsőre szép, minden virágnak sahátos jelentése van.)

*

Óvatosan lábújhegyen osont ki a hátsó kapun. Igyekezett minél láthatatlanabbá válni. Ami nem éppen egyszerű számára. Daenys szeme, amin a fény megcsillan a félhomályban már egy rendkívül feltűnő dolog. És még a külsőlye. Gyönyörű karcsú teste, amit csupán kevés ruha takar, tekintve, hogy kénytelen valahogy elérni Aemondnál, hogy beszélje. A haja. Még Damon ezüstös hajánál is világosabb. ( A Keskeny tengeren túl, a Dotraky földön mindig süt a nap, ami még inkább fakóvá teszi, alapból is viilágos fürtjeit.)

Leosont a keskeny kőlépcsőn. Ahogy leért a partra vékony cipője teljesen belesüppedt a homokba. Daenys lecstolta a lábáról a lábbelit és kezében fogva ment tivább. Tetszett neki, ahogy a homok csiklandozza a talpát és ahogy a lábűjjjai kö megy. Lassan nyudogta sétált. Elmerengett, ahogy a tengert figyelte. Amikor bekanyarodott észre sem vette, a hatalmas Vhagart. Csak sétált egyre közelebb.

Azonban Vhagar már jó előre érezte, hogy valaki közeledik,mert Daenys hátszéllel jött. A sárkány lassan, komótosan az illat irányába fordította a fejét. Mindaddig míg Darnys nem fordult be a sziklánál és nem állt majd előtte fel sem kelt. Viszont, amint meglátta, felállt és nézett, majd morgó hangot adott ki.

Erre a hangra figyelt fel Daenys és minden merengő gondolat egy pillanat alatt eltűnt a fejéből. Megtorpant, de egy cseppet sem volt ilyedt. Pontosan tudta, mekkora hatalma van a szemének a sárkányokon. Ám ez önmagában nem teljesen elég. Nem lehetett túl gyors és nem tehetett egyetlen hirtelen mozdulatot sem. Lassan de teljes magabiztossábbal elindult Vhagar felé. Szemével mélyen a sárkány szemébe nézett. Halkan alig halhatót ősi Valiriai nyelven suttogott.
Vhagar kezdett egy nyugodt bekés állapotba visszatérni. Lépett egyet Daenys felé majd fejét, a lányhoz közelítette. Éppen hogy csak egy lélegzetnyi hely volt a sárkány orra és Daenys közt.

- Vhagar ne. - hallatszott Vhagar mögül Aemond ilyedt hangja.

Aomen lélekszakadva rohant sárkányához kezében a szál virággal.

- Vhagar gyere onnan. - kiáltott ismét.

Daenys meg sem mozdult, tudta, érezte, hogy a sárkányt Aemond hangja kizökentette és kikerült a hatása aló, így most csak abban tudott bízni, hogy Aemondra hallgat annyira hogy ne ölje meg. Valahogy még ennek ellenére is Daenysen csak egy pillanatig futott át a félelem szikrálya. A következő pillanatban ugyan abban a nyugodt állapotban volt.

A sárkány mordult egyet. Amikor megérezte, hogy Aemond mellé ért. A herceg bele ment a vízbe, mivel Vhagar hatalmas volt és szinte lehetetlen lett volna. Lassan aginte osonva közeledett sárkámya fejéhez.
Hirtelen Vhagar taszított egyet Daenysen és száját hatalmasra tátva szájás. Ezernyi fog vigyorgott Daenys arcáva. Vhagar torkában fény csillant. Ez csak az semmi más, Daenys nyugodt volt pillanatig se emelkedett meg a vérnyomása. Csak ült és várt.
Aemond szinte repülve ugrott Daenys elé, hogy testével fékezze meg a hatlmas sárkányt.

- Vhagar nem - kiáltott rá ismét.

A sárkány lassan becsukta száját. Megfordult és jó 40nméterrel odébb duzzogva lefeküdt a homokba.
Daenys lassan felállt. Aemond ahogy megfordult szorosan magához ölelte a lányt. Fejét nélyen a lány vállára lógó ezüstöt hajába temette.

- Sajnálom - suttogta halkan Valíriai nyelven.

Daenys óvatosanAemond hátára tette a kezét. Aemond ölelése egyszerre volt kellemes, és felettéb zavarba ejtő.

*

A szikla szirt tetejére Ser Vriston érkezett, akit a királyné küldött fia felkutatásáta. Sre Criston csupán annyit látott, hogy Aemond mélyen, érzelmesen öleli Daenyst. Sarkon furdult és futott is vissza a királynéhez jelenteni.

*

- Semmi gond. - tolta el magátol Daenys Aemondot mikor úgy érezte, hogy már tényleg túlzottan kínos a helyzet.

- Nem lett volna szabad Vhagart egyedül hagynom itt, de ezt minden képp oda szerettem volna adi. - nyújtotta át a csodaszép korall színű rózsát Aemond.

- Köszönöm . - mondta fél mosolyra húzva a szályát Daenys.
Virágot az orrához emelte. Mély lélegzetet vett és magába szívta a virág édes, nyugtató illatát.

- Nem így terveztem a vacsorát, de most már ez negtörtént.....- kezdett bele Aemond. Van a közelben egy gyönyörü szirt, ahol vacsorázni fogunk, csak előtte szeretném ha Vhagar is kissé együtt működne. -intézte utolsó szavait sárkányáboz.

- Muatathatok valamit? -kérdezte Daenys? - Csak az a kérésem, hogy ne avatkozz közbe.

Aemond bólintott.

Daemys lassan elindult Vhagar felé. A sárkány, 8smét m8nt az előbb, amit szeme találkozott Daenysével egy amolyan transzba esett és egy teljesen nyugodt állapotba került. Daemys nagyjából Vhagartól 5 néterre megállt. A sárkány ismét Daenyshez hozta fejét. A lány várt, míg a sárkány le nem húnyja a szémt. Kezét óvatosan Vhagar fejére tette.

Hátra nézett Aemondra. Aki már szinte mellette állt.

- Hogy csináltad? - kérdezte Amond lenyűgözve.