Sárkányszem | Sárkányok háza

Vörös kendő

"Szólásra nyitotta száját."

- Tűnj el. Mint, hogy utaltál rá, a családjaink tűlzottan ellentétes értékeket képviselnek. Így nem tartom előnyösnek, ha itt találnak.

Daenys mint aki meg sem hallota egyre közelebb lépett Aemondhoz. Gyengéden végigsimított a férfi arcá. Aemond kissé elfordította a fejét.

- Tudom, hogy nem gondolod komolyan. - Aemond még jobban elfordult Daenystől. - De veled ellenben a testvéred, biztos szívesen látna.

Megfordult és kezéről a csillogó páncélt leoldotta.

- A többit majd a bátyádra bízom. Állítólag ért hozzá. - Daenys lassan megtolta a titkos ajtó, ám mielőtt kiléphetett volna, Aemond hátulról átgogta a derekát és visszaemelte a szobába. A titkos ajtót becsukta.

Majd megfordult és ott hagyva Daenyst kiment a teraszra.

Aemond erősen magmarkolta a korlátot. Olyan mély harag öntötte el, amikor elképzelte, hogy Aegon hozzáérne Daenys gyönyörű, meztelen testéhez, csokot lehelne oda, ahova még néznie sem volna szabad és ........ Beleborzongott még a gondolatba is.
Hirtelen sötét lett. Egy puha ruhaanyag takarta el a szemét.

- Cssssss. - suttogta a hercegnő.

Aemond lassan megfordult a hang irányába. Daenys karcsú ujjait tenyerébe csúsztatta és lassan vezetni kezdte a szoba felé.
Nagyjából valahol a szoba közepén lehettek.. Tippelt magában Aemond.

Érezte, hogy finom ujjak, a mellénye gombjait oldják ki. Előre nyúlt, hogy megsimíthassa Daenys oldalát. Ám ahogy a lányhoz ért hirtelen visszarántotta a kezét. Ujjai nem selymes ruhához értek, hanem unokahuga hideg, selymes bőrével. Daenys közelebb lépett. A herceg érezte a hercegnő meleg lehelletét. Kezeit leengedve hagyta, hogy a lány óvatosan lehúzza róla a finom szabású ruhadarabot.

A hercegnő ismét megfogta a kezét. Pár lépést odébb vetette. Majd fordultak egyet. Érezte, hogy az öv kilazul nadrágján. A lány kezéért nyúlt, ám Daenys kezeit megfogta és derekára hűzta. Ismét visszarántotta kezeit. Nem akarta úgy megérinte Daenyst, hogy nem látja. A posztó nadrág és a herceg bokájáig csúszott.

Daenys tenyerét a herceg mellkasára tette és óvatosan hátratolta. Nagybátja lassan lehuppant a puha ágyra. A hecegnő közelbb lépett és Aemond fejét két keze közé fogta.

Aemond probálta lassítani szivverését, amikor ölében érezte a lányt. Tudta, hogy Daenys érzi, ahogy alsónadrágjában megkeményedik. Erősen belemarkolt a takaróba. Daenys kigombolta az inggombokat. A ruha pár pillanattal késöbb úgy eltűnt, mintha ott se lett volna. Daenys felállt. Aemond érezte, ahogy egy kicsit besüpped mögötte az ágy.
Hatalmas fény vakította el a következő pillanatban Aemondot. Daenys leoldotta a kendőt.

Aemond amint újra látott. Felállt az ágyról és megfordult.
Daenys az ágyon szélén ült előtte. Unokahuga lábával előre nyúlt, és alsónadrágjába oldalt beakasztotta lábujját. Jelezte, hogy az még rajta maradt. Aemond megszabadult a ruhadarabtól.

Daenys megnyalta az ujját, majd mellei közt végighúta egészen szemérembombjáig. Lassan hátrébb csúszott az ágyon. Kezeit hátra tolta, melleit előre nyomta. Lávait terpeszbe rakta. Aemond lábi közé térdelt. Közel hajolt Daenyshez.
. Egy pillanatnyi csókot lehet orcájára. Majd makát csókolta. Lenyomta a lányt az ágyra. Daenys nagybátja alatt feküdt . Aemond melleit csókolta. Daenys ujjaival Aemond haját markolta.

Aemond hirtelen visszatért Daenys arcához. A lány tekintetét fürkészte. Kezével végigsimított Daenys belső combján. Majd izgatni kezdte Daenyst.
Daenys halkan felnyögött.
A hercegnő egy hangosabbat nyögött amikor Aemond behatolt.

A herceg nagyon óvatosan bánt unokahugával. Daenys úgy étezte mintha ezer pillangó lejtene táncot az egész testében.

Összebújva egymás szemébe nézve feküdtek a puha paplan alatt. Daenys Aemond arcát simogatta. Aemond lehunyta a szemét és élvezte, Daenys érintését. Pár perccel később, már az igazak álmát aludta. Daenys nézte, ahogy Aemond békésen alszik.

Napkeltekor Daenys halkan felkelt. Visszavette ruháját és páncélját. Visszafordult Aemondhoz. A férfi mosolyogva nézett rá.
Daenys odahajolt és csókot lehelt szájára.

- Még találkozunk hercegem.