YOUR LITTLE WHITE HANDS | JIKOOK

•·9·•

Hazafele beugrottam egy élelmiszer boltba, hogy vegyek valamit, amit Jiminnel este meg tudunk majd enni. Nem eszünk túl sokat annak ellenére, hogy Jiminnek szüksége lenne az ételre.

A napokban még a szokásosnál is kevesebbet evett, hiszen már meggyógyult a jövőhéten pedig vissza kell mennie a suliba. Stresszel szegényke. Még egy hét van a karácsonyi vakációig, de azt a hetet  nem igazolta le a doki, így mennie kell.

Nem is sejti, hogy ezentúl én is ott leszek mellette a négy idióta barátommal együtt. De higyjétek el, minél idiótábbak, annál erősebbek és annál jobban ki tudnak állni magukért. Főleg Yeonjun. Ő már súlyosnak számít.

Egy kis szalámit vettem és kenyeret. Jimin mostanában csakis a paprikás szalámit eszi. Bármit főzhetek neki, képes elsétálni a világ végére is pár szelet paprikás szalámiért.

Otthon, -igen Jimin háza az én otthonommá vált-, a koynhában lepakoltam, majd elkezdtem keresni a tündérkét. A nappaiban szokott lenni és tévézni, de most nem volt ott.

Nem kiáltottam utána, mert tudom, hogy gyűlöli, ha valaki a nevét kiabálja. Inkább némán benyitottam a szobájába, ahol nem várt kép fogadott. Lesokkoltam.

—TAEHYUNG??!!—kiáltottam el magam barátom látványára.

—JUNGKOOK?!?—ugrott egy nagyot az ágyon.

—Ismeritek egymást?—nézett felváltva rám és Taehyungra Jimin.

—Mi...legjobb barátok vagyunk...—motyogtam a sokk hatására.

—Honnan ismeritek egymást?

—Egy buliban találkoztunk.—mondta Taehyung még mindig tátott szájjal.

—Ez remek fiúk, hogy ismeritek egymást!—ujjongott Jimin.

—Egy pillanatra megbocsátassz nekünk Jimin?—ráztam meg a fejem, hogy észheztérjek.

—Persze, kimegyek addig.—állt fel, hogy kimenjen, de a karjától fogva megakadályoztam ebben.

—Majd mi kimegyünk.

—Rendben.—vont vállat.

Taehyung felállt az ágyból, és kijött. Behúztam a fürdőszobába, majd bezártam az ajtót.

—Te mi a faszomat keresel itt?—kértem számon.

—Jimin az egyik legjobb barátom!—tette keresztbe a karjait.

—Mindjárt 3 hónapja élek vele, de nem hallottam rólad!

—Igen, mert ritkán beszélünk, vagy talizunk! De neked amúgy ki Jimin?

—Jimin a pasim!

—Mi? Jimin a pasid?—akadt ki.

—Miatta kértem meg Minhót, hogy hamisítson papírokat!

—Jimin az, akit meg akarsz védeni a suliban?

—Igen. Nézd csak, azok miatt a barmok miatt kapott tüdőgyulladást.

—Hú, még jó hogy én is megyek!—fujtatott.

—Megleckéztetjük azokat a barmokat!

—Meg hát.

—Most menjünk vissza. Ne érezze rosszúl magát, mert otthagytuk.

—Igaz.

Visszmentünk Jiminhez a szobába. Picikém az ágyon ült és lábaiven játszadozott, akárcsak egy kigyerek. Hát nem aranyos? És az enyém!

—Miről beszélgettetek?—kíváncsikodott.

—Csak arról, hogy ma Taehyung itt alszik, és hogy milyen nagy véletlen is volt, hogy pont ma találkoztunk. Tudod egy helyről jövünk, mert pont ma találkoztunk. Aztán ő eljött hozzád, én pedig elmentem vásárolni.

—Ja, és Jungkook megfenyegetett, hogy ne merjek hozzád érni úgy, mert eltöri a kezemet, ha bármi bántódása esik az ő pici pasijának.—hazudott Taehyung.

—Jungkook, megfenyegetted Taehyungot?!—nézett rám Jimin pirult arccal, de mérges ábrázatot próbált varázsolni magának.

—Errő szó sincs Jimin! Csak mondtam, hogy mi ketten egy pár vagyunk. Nem fenyegetőztem!—védtem magam.

—Pedig azt is mondta, hogy kiherél...—kontrázott Taehyung.

—Jungkook!

—Esküszöm, hogy nem történt ilyesmi!—mondtam Jimin felé fordulva.—De ha nem kussolsz el, és nem hagyod abba a hazudozást, a saját ötletedet fog alkalmazni rajtad!—sziszegtem mérgesen Taehyung felé fordulva.

—Oké tesó, befejeztem.—emelte fel védekezésképpen a kezeit.

—Most lemegyek, és csinálok szendvicset neked holnapra a suliba.—mosolyogtam Jiminre.

—Segítek neked.—ajánlkozott Tae.

—Te addig keress valami filmet drágám. Mindjárt jövünk és hozunk nasit is.

—Oké.—hyezkezett el Jimin az ágyában.

—Puszi.

—Hello!

A konyhába érve és elkezdtem a kenyereket kenni, Taehyung pedig fecsegni.

—Puszi... Drágám!—próbálta utánozni a hangomat, mire tarkón basztam.

—Kussolj már el!

—Oké-oké!

—Ming feleslegesen jár a lepcsegőd!

—Akkor holnap megyünk beiratkozni?—terelte a témát.

—Igen!

—Alig várom már, hogy Jimin megismerje Yeonjunt, Minhót és Bangchant.—lelkesedett.

—Ha nem akarsz holnapig meghalni, akkor halkabban lelkesedsz!—morogtam.

—Oké.—hallgatott el.—De amúgy Jungkook...

—Mivan?!

—Csinálj már nekem is szendvicset légyszi!—pillogtatott nagyokat.

—Hogy akadjon a mocskos torkodon!—szitkozódtam, majd nekiláttam mégegy szendvicsnek.

—Tudod, hogy csak Yoongi miatt mocskos...—nézett ram perverzen.

—Oké-oké, nem vagyok kíváncsi a szexuális életetekre!—intettem kussolásra idegesen.

Pont most kellett ide ez a Taehyung...