6.

46 7 4
                                    

Frank Iero


-Minden rendben? - kérdezte Cherry az iskola felé vezető úton. 

-Persze. - bólintottam. 

-Elég lehangoltnak tűnsz. - jegyezte meg. 

-Csak kicsit fáradt vagyok, de nincs semmi baj. - erőltettem magamra egy mosolyt.

-Akkor jó. - vett fel ő is egy vidámabb arckifejezést. 

Hiába írtam Gerardnak SMS-t nem válaszolt rá, és a hívásaimat is teljes mértékben ignorálta. Félre értettem a helyzetet. Azt hittem, hogy ő is akarja, de mint kiderült ő nem vonzódik a férfiakhoz. Reméltem, hogy legalább barátok tudunk maradni a történtek után, de ő láthatólag erre sem volt többé vevő. 

-Sziasztok. - öleltem át egyesével a gyerekeimet, amikor megérkeztünk az iskolához. 

Épp indulni készültem amikor megláttam, hogy Gerard beállt a kocsijával a parkolóba. Elkezdtem sétálni felé, de miután a lánya kiszállt egyből el is hajtót. Pedig szinte biztos, hogy látott. Sóhajtva elindultam haza felé. Egyenlőre nem szeretném feladni. Addig nem, amíg nem beszéltünk erről. Nem kerülhet el örökre. 


-Apa. - nyitott be Lily délután egy kopogás után az alagsori dolgozó szobámba. 

-Igen? - fordultam az ajtó felé. 

-Ráérsz? - kérdezte a mögötte kukucskáló Cherry. 

-Persze. Tudjátok jól, hogy rátok mindig van időm. - invitáltam őket mosolyogva, mire mindhárom gyerekem betopogott egymás után, majd helyet foglaltak a kanapén. - Baj van? - vontam fel a jelenetre a szemöldököm. 

-Ezt mond meg te. - nézett rám várakozóan Lily.

-Nincs. - ráztam meg a fejem. 

-Biztos? - döntötte Miles oldalra a fejét. 

-Igen. - feleltem a lehető legmagabiztosabban. 

-Apa. - sóhajtotta Cherry. - Látjuk, hogy valamin nagyon kattogsz. 

-Már vasárnap is fura voltál amikor értünk jöttél a mamához. - mondta Miles.  

-Ennyire átlátszó lennék? - kérdeztem kissé zavartan.

-Túl jól ismerünk. - mosolyodott el Cherry. - Mi is ugyanúgy észre vesszük rajtad a legkisebb váltózást, ahogy te rajtunk.  

-Tudod a szabályt! - szegezte rám Miles a mutató ujját. - Tilos hazudni a család előtt! 

-Csakis őszintén! - tette hozzá Lily. 

-Rendben. - bólintottam. - Szóval, összebarátkoztam az iskolátokból az egyik lány apukájával. 

-De jó! - lelkesedett Miles. 

-Igen, csak az a baj, hogy ő most kicsit megharagudott rám, és nem hajlandó beszélni velem. - túrtam bele a hajamba. 

-Miért haragudott meg? - kíváncsiskodott a fiam.

-Félre értettem őt. - haraptam bele az alsó ajkamba.

-Te jó ég! - kapta Cherry a szája elé a kezét.

-Mi az? - értetlenkedett Miles.

-Apa, nem csak barátkozni akart. - vigyorodott el Lily. 

-Tetszett neked a másik apuka? - kérdezte Miles.

-Hát... Egy kicsit. - éreztem, hogy az arcom teljesen felforrósodott. 

Happy Again (Frerard)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora