Happy Again (Frerard)

10.

Gerard Way

-Jó szórakozást mára. - nyomott mosolyogva Bandit egy puszit az arcomra.

-Köszönöm. De mára csak pihenést terveztem. - hazudtam.

-Miért nem találkozol Frankkel? - kérdezte. 

-Nem tudom. - vontam meg a vállam. - Nem hiszem, hogy ráérne ma. 

-Kérdezd meg! Pont ott van! - mutatott a gyerekeitől búcsúzkodó Frank felé.  - Nem hiszem, hogy zavarnád. - szállt ki a kocsiból. - Gyere menjünk! 

Komolyan mondom ha ez a lány nem lenne ki kéne találni. A folytonos szervezkedésével egyszer még a sírba tesz. Elindultam Bandit után, aki vidáman köszönt az Iero családnak, majd az ikrekkel és Milessal együtt bement az iskolába.

-Szia. - álltam meg Frank előtt zavartan.

-Szia Gee. - mosolyodott el. - Nem úgy volt, hogy én szállok be melléd miután a gyerekek eltűntek a színről. 

-De, csak Bandit erőltette, hogy kérdezzem meg, hogy ráérsz-e ma. - nevettem el magam. 

-Történetesen pont rá érek. - kuncogott. 

-Még jó. - forgattam meg a szemeimet. - Azt hiszem kiugrana a bőréből ha tudná, hogy már hét elején megbeszéltük ezt a találkozót. 

-Az biztos. - bólintott. - Az én gyerekeim is.

-Ne haragudj amiért miattam titkolóznod kell. - húztam el a számat. 

-Semmi baj. - mosolygott biztatóan. - Majd ha te is készen állsz, akkor elmondjuk nekik.

-Annyira csodálatos vagy. - sóhajtottam. - Ha nem az iskola előtt lennénk, akkor most azonnal megcsókolnálak. 

-Akkor menjünk. - kacsintott rám, majd elindult a kocsim felé. - Reggeliztél már? 

-Még nem. - nyitottam ki az ajtót. - Általában csak a kávéig jutok. 

-Én is. - foglalta el az anyós ülést. - Meg hívhatlak kajálni?

-Semmi szükség arra, hogy meghívj. - adtam rá a gyújtást a kocsira. 

-Gerard, te aztán tudod, hogy vess véget a romantikának. - sóhajtotta. 

-Bocsi. - húztam el a számat. - Nem direkt volt. Csak olyan régen randiztam, hogy teljesen elfelejtem már, hogy kell.

-Semmi baj. - nyomott egy gyors puszit az állcsontomra. - Engedd, hogy most én fizessek. 

-Oké. - mosolyodtam el. - Hol szeretnél enni? 

-Van nem messze egy Summertime nevű étterem. Isteni vegán burgereket csinálnak. - mutatta felém a telefonján megnyitott térlép alkalmazást. 

-Tedd be a tartóba. - kanyarodtam ki a parkolóból. 

-De ha szeretnéd mehetünk máshova is. 

-Nem. Tökéletesen megfelel amit választottál. - biztosítottam. - Szereted a vegán kajákat?

-Igen, szeretem őket. - felelte. - De nem csak arról van szó, hogy szeretem. Nem is eszek mást. 

-Vegán vagy? - lepődtem meg. 

-Igen. - bólintott egy aprót. 

-Mióta? - kíváncsiskodtam. 

-Gyerekkoromban döntöttem el, amikor megtudtam, hogy milyen kínokat élnek át az állatok a vágóhidakon. - Frank hangjából némi düh érződött. - Ráadásul az ipari állattenyésztés rohadt káros a környezetre.