7. "Segítek"

224 20 1
                                    

Jungkook szemszöge:

-Na? Mondod? - nézett rám érdeklődve, én pedig magamba százszor átfogalmaztam, hogy mit mondjak.

-Azt szeretném.. - megfogom kezét, ezzel magamat bíztatva. - menj el randizni valakivel, de ne velem. Azt akarom, hogy keress valakit helyettem, ne körülöttem legyeskedj, és ne tapadj rám. - darálom le gyorsan a kívánságom egyenesen szemébe bámulba, ami szomorúságot mutat felém.

-Ennyire idegesítelek? Én csak szeretlek.

-Ne érts félre kérlek. Ezzel azt próbáltam volna elmagyarázni, hogy én nem érzem ugyanezt a szerelmet irántad. Megkéne próbálkoznod mással, hogy köztünk egy normális barátság lehessen.

-Ennyire esélytelen vagyok nálad? - bólintok. - Rendben.

-Akkor megkérhetlek, hogy elmenj ismerkedni emberekkel?

-Igen. - húzza el a száját. - De szigorúan csak azután, hogy lejárt az egy hónapunk és, ha azután se akarsz.

-Meggondolni magad már nem ér, pláne hogy ez a kívánságom.

-Okés, értettem. - pattan fel. - Viszont a munka nem állt le, megyek. Te is gyere hamarosan. - nyom egy csókot a fejem búbjára, és ugyanolyan boldogan szökdécsel a pulthoz, mint bármikor máskor is. Ezekszerint nem bántottam meg. Legalább is nagyon remélem.

-Milyen egy hónapról hablatyolt? Miről nem tudok? - dől a széke háttámlájának Tae, úgy méregetve engem.

-Együtt vagyok vele, ha a mait is beleszámítjuk harminc napig. Megkért rá, én pedig nem akartam elveszíteni, mint barát.

-Jártok? - tátsa el aranyosan az ajkait egymástól.

-Azt hiszem. - jövök zavarba. - Határozottan szakítani fogok amint lejár az idő, de szerinte még van esélyünk.

-Nem kell minden féleképpen rábírnod, hogy kiszeressen belőled. Ha odakerül a sor úgy is enged.

-Ezt meg, hogy érted?

-Nos. - kuncogja el magát. - Az előbb mikor nem voltál itt beszélgetett velem egy kicsikét. Azt mondta észrevette, hogy máshogy nézel rám, mint kéne. - kacsint rám szórakozottan, majd folytatja, én pedig zavaromba azt se tudom hova nézzek. - Megkérdezte ugyanúgy érzek-e, mint te, mert ha igen akkor leszáll rólad.

-Tényleg ezt mondta?

-Bizony! Már csak az érdekelne mennyire mondott igazat rólad. - hajolt durván közel hozzám.

-Egyértelműen hülyeség volt az egész!

-Biztos? Mi ez a heves reakció tőled?

-Nem tetszel Tae, nehogy azt hidd!

-Jolvan. - rántja meg a vállát, én pedig nem tudom, hogy örüljek vagy sírjak. Soha se lesz az enyém, pláne ha tagadom is a helyzetet.

-Azt hiszem nekem is mennem kéne. - mutatok hátam mögé ahol még mindig folytatódik a munka. - Ha így haladok kicsapnak. - ingatom meg fejem, majd egy köszönés után én is mentem dolgozni. Tae nem sokkal ezután elhagyta a helyiséget, én pedig alig vártam végre véget érjen a műszakom. Mikor hazaértünk Jiminnel, egyből zuhanyozni mentem és kajálni.

-Ma melletted alszok, jó? - nyitott be hozzám, miközben a vizet engedtem magamra.

-Van saját ágyad nem?

-A tiéd jobb. - mondta akadozva, a testemet nézegetve.

-Ne bámulj már, inkább dobj meg egy törölközővel. - zárom el a csapot. Leakasztja az egyik fogasról a törcsim és közelebb lépkedve, óvatosan nekem nyomkodta az anyagot, felszívva vele a vizet. - Mit művelsz?

-Segítek. - vigyorodik el.

-Képzelem mennyire élvezed most a helyzetet. - forgatok szemet és hagyom had csinálja, legyen ennyi öröme. Telefonomért nyúltam és próbaltam lekötni magam, míg Jimin "segít" nekem. Pörgettem az instát, de minden olyan unalmasnak hatott. Pár másodperc múlva éreztem meg, hogy Jimin kényes helyeknél érint a törölkővel. Rápillantottam és elégedett mosolyt fedeztem fel arcán, és koncentráló iriszeket. Néha elgondolkozom mért hagyom magam ilyen helyzetekbe keveredni. Még csak nem is ellenkeztem, és az a gond hogy izgat is a dolog, de nem akarom testileg kihasználni, ha már elutasítottam a szerelmét.

-Úgy látom tetszik amit csinálok. - kuncog felegyenesedve teljesen és a tükörhöz sétál. Gondolom észrevette, hogy annyira még nem is annyira, de felizgultam.

-Igaz szerelmileg nem, de attól független testileg vonzhatsz. Férfiből vagyok én is.-rántok vállat, azt figyelve ahogy haját igazítgatja. Igazából már nem is érzem akkora bajnak a nyomulását, amióta Tae elregélte, ha valakivel összejönnék akkor Jimin gondolkozás nélkül támogatna és békén hagyna. Hatalmas szíve van, és ezt mindig elfelejtem, de mostmár biztosra eszembe lesz. - Minek csinálod meg estére a hajad?

-Csábításra teremtettek. Mindig jól kell kinéznem. - mondta halálos komolyan, de a végére elnevette magát. - Nem amúgy. Csak zavar, ha kuszán van. De mindegy is, ez a szar sose úgy áll ahogy kéne. - összetúrta idegessébe és kiment inkább. Én gyorsan felkaptam magamra a ruháimat és az ágyamba másztam ahol ő is volt. - Téged zavar a fény, vagy benyomhatom a tévéd?

-Csak nyugodtan, de ne legyen hangos. - fordulok kifelé.

-Rendben. - kapcsolja be, egyből lejjebb véve a hangerőt. A kedvenc csatornájára teszi, majd a hátamhoz bújva szólalt meg ismét. - Jó éjszakát Jungkookie.

-Neked is.

Barátság, vagy már több? (VMinKook) [Befejezett]Where stories live. Discover now