-Antonio! 16-os asztal, 7 üveg Cabernet 2015-ös évjárat MOST!!
-De főnök, fél órája vittem ki 10 üveg Chardonnay-t, nem lesz sok az uraknak?
-Nem érdekel mi sok és mi nem, engem csak az üzlet érdekel. Ha annyi kell nekik annyit viszel ki, világos?
-Igen, asszonyom.
Helló mindenki, Lukács Timi vagyok, olasz borász. 15 évesen költöztem ki a szüleimmel Olaszországba, de ők 5 év után hazajöttek Magyarországra, én viszont maradtam. 4 évig Svájcban dolgoztam, az ott keresett pénzemből indítottam saját borászatomat, a LukácsWine-ot, ami idén lett 10 éves. 2000 hektáron termesztek szőlőt, és büszkén mondhatom hogy borászatom hatalmas sikernek örvend indulása utáni 2. év óta. A legnagyobb márkákkal is dolgoztam PL: Moet. Boraim fele külföldi kereskedőknek és rangos éttermeknek megy exportra.
Az, hogy 19 évesen saját borászatot indíthattam, az számomra a legnagyobb boldogság. Szerencsésnek érzem magam a szüleimmel, hiszen mindig megkaptam tőlük mindent, és mindenben támogattak. Bor iránti rajongásom apától örököltem, már 13 évesen meg tudtam állapítani egy borról, hogy száraz vagy édes, de néha azt is melyik borászat készítette. Anyukám szülei 12 éves korom óta nincsenek velem, ami talán az eddigi életem legnagyobb traumája, amit mai napig nem tudtam feldolgozni, és nem is fogok tudni soha. Nagypapám volt a legjobb barátom, olyan ember volt akire felnézhettem. Mikor ő meghalt, mindenkinek azt mondtam jól vagyok, de legbelül haldokoltam a fájdalomtól. Persze, nem a szüleim haltak meg, de egy 12 éves kislánynak ezt feldolgozni kegyetlenül nehéz volt, és azt tettetni, hogy minden rendben.
De elég volt az érzelgősségből. Ez rohadtul nem én vagyok. Ja, még tudni kell rólam, hogy a lovak kicsi korom óta az életem részei, és ezt mai napig tartom. A szőlőbe mindig lóval megyek ki. Egy 5 éves fekete angol telivérem van, Aloha. Ő a mindenem. Mivel anyuékhoz ritkán tudok hazamenni az üzlet miatt, ezért Aloha a mindennapjaim boldogítója. Néha versenyekre is járok vele, díjugratókra. Aztááán amíg otthon laktam addig néptáncoltam. Itt kint is találtam 1 éve egy nagyon jó magyar csoportot, szóval újrakezdtem. 8 éves korom óta vadászok, persze ezt is apától "örököltem". 18 évesen levizsgáztam belőle, azóta vagyok hivatásos vadász. Nemmellesleg itt ismertem meg egyik legjobb barátomat, Hubát. Gimis korszakunkba volt egy nagyobb hézag mikor nem beszéltünk, de azóta minden oké, gyakran kijön hozzám és ha hazamegyek mindig meglátogatom. De ha már a baráti körömnél tartunk. Itt vannak az ikreim, akiket születésem óta ismerek, és nagyon jó barátnők vagyunk. Drága Evelin barátnőm Hubánál is fontosabb, mindent IS meg tudok vele beszélni. Aztán van nekünk egy Nimródunk, szegény ha megtudná hogy csak most említem kiakadna😆. Nimródot általánosban ismertem meg, volt fizika tanárom fia. Nem egy átlagos srác, megvan a maga egoista stílusa, amit meg kell szokni. Sokat veszekedtünk régen, de ez mára hála istennek nincs így. Ő tipikus az az ember aki "megszoksz vagy megszöksz" személyiségű. És utoljára hagytam drága szektámat, a 6 főből álló lánycsapatunkat. Általános óta együtt vagyunk és azóta nem vakartuk le egymást, amit egyáltalán nem bánok. Mivel nem csak én vagyok ilyen külföldön élő, így ritkán tudunk találkozni, de heti 2x hívásozunk és minden szart megbeszélünk. Anna Lipcsében él 10 éve, ott kezdte ez az egyetemet. Mikor én kiköltöztem 2008-ban, Anna rá 3 évre ment ki Lipcsébe Zitával együtt. Dóra, Eszter és Bíborka otthon Magyarba tartják a frontot.
Annára kicsit visszatérve. Ő húzott bele ebbe az egész foci imádatba. Ja nem említettem, focifüggő vagyok, ÉS EZÉRT Ő A FELELŐS. 13 voltam mikor ofőnk felvitt minket a Magyarország-Anglia meccsre, azóta imádom a válogatottat. Schafer fanatikus vagyok, erre már a címből is rá lehetett jönni. Persze nem az a tipikus kamurajongó, neeeeeeem Horger kisasszony kiképezett. Ahhoz képest hogy honnan indultam nagyon okos szurkolót faragott belőlem a leány. Annával egy gimibe jártam amíg ki nem költöztünk Palermoba. Igaz ő sose szeretett engem annyira, de nekem mindig is ő volt a 2. anyám. Elég sokat nevelt engem, és segített abban, hogy hogyan ne legyek egy orbitális barom.
Sose voltam népszerű a fiúk körébe, bár ez manapság változott. Amióta borász lettem és adok a külsőmre elég sok randimeghívást kaptam. Elmentem néhányra, de egy sem győzött meg igazán. 1 komoly kapcsolatom volt Nándival, 4 évig voltunk együtt, de elég csúnya módon megcsalt. A csajjal mint kiderült fél éve szexeltek. Magamhoz képest akkor nyugodtan kezeltem a helyzetet és értelmes emberek módjára váltak külön útjaink. Lányaim persze ezen IS átsegítettek, és fél év alatt sikeresen túlléptem rajta.
Van egy 2 éves kutyám, Bodza. Mindig is vágytam egy Dobermannra, és ez a drága nagyon gyorsan megtanult mindent, elvárásaimat túlteljesítette. Mikor kimegyek lóháton a szőlőbe ő is jön velünk, Alohával világi spanok. Nagyon nagy a mozgásigénye és mivel én megyek annyit mint egy kilométerhiányos, nincs baj azzal hogy drága kiskutyám túlpörgött lenne.
Majd egy szép napon gyökeresen megváltozott az életem. De ne siessünk ennyire előre. Kezdjük az elejéről...
YOU ARE READING
Egy kapura játszunk Schafer FF.
FanfictionEgy sikeres borász, üzletasszony aki nem akar kapcsolatot. Ám jön egy focista, aki örökre megváltoztatja az életét még akkor is, ha nem szerelem első látásra. Csapongó érzelmek, romantika, vita, és persze szerelem. Ha érdekel, olvasd el!