arrival

170 7 0
                                    

Három hónappal később

Mina

Öt nap kórházi megfigyelés után végre hazaengedtek. Dr. Nelson megnyugtatott, hogy teljesen rendben vagyok, nem érte semmilyen kár a szerveimet, a vérképem is rendben, nincs semmilyen szívritmuszavarra utaló jel. Viszont mivel látta a telesírt párnát az ágyamon, az egyéb gyógyszerek mellé írt fel nyugtatót és a lelkemre kötötte, hogy szedjek C és B3 vitamint, egy ideig kerüljem a megterhelő tevékenységeket. Ha gyakori mellkasi fájdalmat, szédülést, fejfájást vagy gyors szívverést észlelek, azonnal jelenjek meg nála. Ugyanígy a tartós mentális utóhatásokkal is felkereshetem, mivel ez gyakran előfordul egy ilyen eset után.

A munkahelyemen megengedték, hogy határozatlan ideig otthonról dolgozzam. Olyan feladatokat kaptam, amelyeket online is el tudok végezni, több ügyféllel is így tartottam a kapcsolatot. Nem zavart, hogy nem kell bejárnom munkába, kifejezetten igényeltem a benti életmódot. Igaz nem sokáig élvezhettem, drága barátaim amikor csak tehették, elrángattak magukkal mindenfelé. Kendall-al és Bellával vásárolni, ebédelni és divatbemutatókra jártunk. Utóbbi ismét egy új élmény volt, itt-ott felbukkantak hírességek is, megismerhettem Bella húgát, Gigi-t, találkoztam Cara Delevigne-el és Emily Ratajkowski-val is. A modellvilág legnagyobbjai például Tyra Banks és Giselle Bünchen is jelen volt ezeken az eseményeken. Persze a lányok azt is megértették, ha egy idő után soknak találtam a tömeget és ilyenkor minden harag nélkül engedtek el azzal a feltétellel, hogy jelentkezem mikor hazaérek. Emellett Kendall sokszor meglátogatott, ilyenkor nem mentünk sehova, együtt filmeztünk, nasiztunk és bátran sírhattam a vállán, ha olyan kedvem volt.

Anthony szintén egy biztos pont lett az életemben. Bella-val végül csak barátok maradtak és mivel még az új Amerika Kapitány filmnek csak az előmunkálatai folytak, rengeteg időt töltöttünk együtt. Soha semmit nem erőltetett rám, maximum sétálni mentünk a parkba, de inkább videojátékoztunk és filmeztünk. Nem beszéltünk a történtekről. Hiába kértem, hogy miattam ne dobja el a barátságukat Sebastiannal, Anthony nem tudott neki megbocsátani.

Attól függetlenül, hogy megfogadtam az orvos tanácsait, mindennap erős hangulatingadozásaim voltak, amit a támogatóim először nehezen viseltek, de mostanra már megszokták és teljesen normálisnak veszik, ha egyik percben sírdogálok, a másikban pedig már vidáman táncolok. Próbáltak rábeszélni a terápiára, de hajthatatlanul bizonygattam, hogy majd rendbe jövök, csak adjanak időt. Aggódtak értem és az éjszakai rémálmaimról még csak nem is tudtak. Minden éjjel ugyanaz. A sziklaszirten állva Sebastian kezében marad a szívem én pedig zuhanok a mélybe. Sírva ébredek, pánikrohamom lesz és csak altatóval tudok visszaaludni. Eljött az idő mikor már nem tudtam eltitkolni mennyire ramatyul vagyok, így felkerestem Dr. Nelsont aki ajánlott egy terapeutát. Heti egyszer járok hozzá kb. egy hónapja. Ha valakinek, neki mindent elmondok. Utána sokkal jobban érzem magam. Megtanított pár relaxációs módszerre, amiket gyakorolnom kell.

Így telnek a napok három hónapja és a remény még mindig ott van annak ellenére, hogy Sebastian elérhetetlenebb, mint valaha, senki nem tud róla semmit, nem látom instagram-on, Anthony sem tartja vele a kapcsolatot.

Lassacskán kezdett begyógyulni a seb, amit okozott, ritkultak a nappali depresszív hangulatok, fontolgatom, hogy fokozatosan visszatérek a jelenlétet igénylő munkakörömbe.

Pár napra hazautaztam Budapestre a szüleimhez. Utólagos szülinapozást tartottunk csak mi hárman, jó volt kicsit visszatérni a szülői házba. A szív-dologról nem beszéltem nekik, a rosszkedvem is csak annyival indokoltam, hogy ismerkedni próbáltam, de sikertelenül.

Mikor ma este visszaértem New York-ba, Anthony kijött elém a reptérre. Hazataxiztunk, kipakoltam, ő addig készített vacsorát. Olyan, mint ha a lakótársam lenne. A kanapén ülve meséltem neki az otthoni élményeket miközben ettünk, mutattam képeket, amiket készítettem a családomról. Este nyolc körül hazaindult, másnap már jelen kell lennie a forgatáson.

Hope is a dangerous thingDonde viven las historias. Descúbrelo ahora