Mina
Nyolc óra. Az ébresztőm szüntelenül szól. Ami viszont először feltűnik, hogy senki nincs mellettem az ágyon. Nem is kellett szundit nyomnom, azonnal felébredtem. Reméltem, hogy Sebastian csak korábban kelt és még itt van, a konyhába kiérve viszont realizáltam, hogy egyedül vagyok. A hűtőn megpillantottam egy papírcetlit, ami egy mágnessel volt odarögzítve.
„Jó reggelt!
Ne haragudj, el kellett rohannom munkaügyben.
Legyen szép napod!
S.„
Keserűen elmosolyodtam és visszatettem a hűtőre a papírt. Már nem sok időm volt a munkáig ezért elkezdtem a készülődésre koncentrálni. Mielőtt a japán nagykövetségre értem volna, felhívtam a főnököm, hogy érdeklődjek a heti beosztásom miatt. Erősködtem, hogy nyugodtan adhat több munkát, továbbra is aggódva a gyenge szívemért az online részvételt javasolta. Végül sikerült meggyőznöm, hogy jól vagyok és szeretnék a teljes munkaidőre visszatérni. Fizetés és önmagam szempontjából is előnyösebb lenne. Mikor elolvastam Sebastian üzenetét rájöttem, hogy nem lehetek vele a nap minden percében, nekem is van állásom, ahol helyt kell állnom. Ráadásul Ő színész, rengeteg idejét és energiáját el fogja venni a felkészülés, a forgatás, az interjúk, bemutatók. Korántsem lesz csak egy hátránya a hírnevének. A nap további részében ezek a gondolatok nyomasztottak minden szabad percemben. Tudtam kihez kell fordulnom.
Megállás nélkül nyomtam a csengőt Anthony lakásán, nem szóltam előre az érkezésemről, pont útba esett hazafelé. Szinte már feladtam amikor ajtót nyitott.
- Szia! – Tekintetén láttam, hogy örül nekem, viszont volt benne egyfajta zavarodottság. Az ajtót nem tárta ki előttem, mintha nem akarná, hogy bemenjek.
- Mina! Hát Te?!
- Beszélhetünk? – Hátrapillantott és csak ezután engedett be a lakásba.
- Persze, gyere csak!
- Minden rendben?! – Viselkedése egyre jobban aggasztott.
- Igen, csak sok a dolgom, tudod a forgatás meg minden... - Jaj, de rosszul hazudik.
- Ahhoz képest, hogy színész vagy, felismerem, ha füllentesz. – Kínosan elnevette magát.
- Jólvan, úgyis kiderült volna. Gyere ki, Mina van itt!
A hálóból Bella lépett elő.
- Hűha. Csak barátok, mi? – Gúnyosan mosolyogtam rájuk.
- Igen, eleinte az volt. Aztán valahogy több lett...- Bella elpirulva döntötte a fejét Anthony vállára.
- Nem haragszol? – Anthony félénken intézte felém a kérdést.
- Miért haragudnék?!
- Amiért nem mondtuk el neked.
- Nem. Na jó, egy kicsit fáj, hogy nem avattatok be, de nyilván meg volt az oka.
- Megvolt, nem akartuk, hogy még rosszabbul érezd magad. Tudom milyen az amikor körülötted mindenki kapcsolatban van, egyáltalán nem jó érzés, még ha örülsz is nekik. – Felelte Bella szomorúan. Olyan figyelmesek.
- Ugyan már! Tényleg örültem volna nektek! Ahogy most is örülök! Ölelést kérek! – Hárman nevetve egymás nyakába borultunk.
أنت تقرأ
Hope is a dangerous thing
أدب الهواةMina hatalmas vágya teljesül amikor Budapestről New York-ba költözik, hála állásnak ahol tolmácsként dolgozik. A művelt ám kissé introvertált lány új embereket ismer meg, új élményeket szerez, végre több időt tölthet imádott unokatestvérével. Ő mag...
