Hope is a dangerous thing

shoppin' & runnin'

Mina

Kendall-al éppen a Super Freaky Girl-re ráztuk a nappali közepén amikor megszólalt a telefonja. Lehalkítottam a zenét. Ahogy beszélt arra tippeltem, hogy Bella kereste.

- Csajszi, ez egyre inkább a te napod! – Dobta az asztalra a készüléket.

- Miért?

- Bella azt mondta majd csak Beverly Hills-ben tudunk találkozni a gála előtt, szóval most Te meg én szépen elmegyünk ruhákat venni a díjátadóra!

- Komolyan?! De annyi ruhám van...egyik sem lenne jó?!

A gardróbhoz siettem és megmutattam neki a választékot. Kendall keresztbefont karral és „Ugye nem gondolod komolyan?!" nézéssel meredt rám.

- Oké, értem a célzást. Menjünk shoppingolni! – Forgattam meg nevetve a szemem és Kendall szólt a testőrének a fuvar miatt.

Villámgyorsan elkészültünk és lelifteztünk a földszintre. Izgatottan üldögéltem az autóban és volt egy olyan sejtésem, hogy nem a H&M-be megyünk. A kocsi leparkolt egy Versace butik előtt.

- Kendall, nekem nincs pénzem egy Versace ruhára! – Néztem rá kétségbeesve.

- Nekem viszont van. Amúgy ne parázz, ezeket a ruhákat általában kölcsönözni szoktuk és annak az árát most én állom!

- Te bolond vagy! Nem fogadhatom el!

Mintha meg sem hallotta volna szállt ki a kocsiból én pedig szaladtam utána. Beléptünk a boltba, ahol szebbnél szebb báli ruhák és kiegészítők sorakoztak. Maga a hely is úgy nézett ki, mint egy öt csillagos szálloda előtere. Kendall előre ment az eladót keresni én közben gyönyörködtem a kínálatban. Egyszer csak megakadt a szemem egy ruhán. Levendula színű, minden centin csillogó darab, vékony pántokkal és karközépig érő ujjakkal. Még a nyálam is kicsordult rá, azonnal beleszerettem.

- Azt hiszem a barátnőm meg is találta, amit keresett. – Hallottam meg Kendall hangját, aki az eladóval az oldalán lépett mellém.

- A hölgynek kiváló ízlése van. Passzol az alakjához, kiemeli a bőrszínét és a barna haját. Leveszem Önnek és felpróbálhatja!

A kedves eladó közelebb jött és óvatosan levette a ruhát a báburól, majd beakasztotta a próbafülkébe.

Kendall maga után húzott és belökött az ajtón, mert én még mindig a ruha hatása alatt voltam.

- Gyere ki, ha felvetted, addig én is választok valamit!

- Öhm, oké...- Hebegtem és öltözni kezdtem.

Úgy festettem, mint egy tündérhercegnő, aki nem is ebből a világból származik. Kiléptem a fülkéből, Kendall még a többi ruha között válogatott.

- Milyen? – Kérdeztem és nem tudtam levakarni az arcomról a vigyort, mert borzasztóan tetszettem magamnak.

- Atyaég! Mina! Ez egyszerűen tökéletes!

- Ugye? Szerintem is. Annyira gyönyörű!

- Elcsomagolná a barátnőmnek, kérem? – Fordult Kendall az eladó felé.

Kendall több ruhát is felpróbált, végül egy fekete, keresztbe pántos ruha mellett döntött, derekánál ezüstös díszekkel, a szoknya része hosszú, formás lábait alig takarva ért a földig elöl és hátul.

- Csodásan nézel ki! – Dícsértem meg.

- Köszi! Na gyere, válasszunk cipőt is!