Két Potter a Tekergők közt

Pihiiiiiiii

Még adott egy pár gyógynövényes italt amit gyorsan lehajtottam és kiperdültünk a Gyengélkedőről miután elköszöntünk Remu-tól. Felrohantunk a szobába. Természetesen a fiúk szobájába, de mind a ketten egyszerre próbáltunk meg bemenni a szobába, aminek az lett a vége, hogy Sirius beesett a szőnyegre én meg persze, hogy elvesztettem a lendületem és ráborultam de úgy teljes testsúllyal. – Mi van haver becsajoztál? – Hű James ez nekem is magas labda lenne nem hogy az egyik legjobb haverodnak. – Csak szeretnéd. – Vágta rá csípőből Ori. Őszintén? Kicsit fájt de gondoltam rá, hogy nem lesz a haverságon kívül semmi több köztünk, hiszen ő a feltűnési viszketegségben szenvedő testvéremnek nevezett ember legjobb haverja és nekem is kezd az lenni de én a nevem elől levenném az ikremre akasztott finom jellemzőket. Peter lement a konyhára muffinért, persze én is menni akartam de csak James csatlakozhatott, engem pedig letudtak egy később beavatunk amúgyis most jöttél a gyengélkedőről mondattal. Hát kössz. Felmérve a helyzetet arra jutottam, hogy egy szobában maradtam a hülye arisztokratával. Nem mintha nem bírnám, sőt most jelentettem ki, hogy haverok vagyunk. -Hallod.- Szólt hozzám. -Nem, észlény nem hallom.- Jólvan, na meg ne egyél.- Mit akarsz? -Nagyon kedves vagyok ugye? Sebaj. – Szóval mondjad.- Semmi mást csak annyi van, hogy mit beszéltél a diri-vel? – Ja, semmit igazából csak annyit akart, hogy..őőőőő mégse. Szóvall semmi fontosat. – Miért csak most esett le a tantusz?! Majdnem beárultam Remust. Bazzz. Ez nem jó. Hogy mentsek? Mert ha arról tud, hogy extra gyenge legilimentor képességeim voltak akkor az nem jó. Megpróbálom, erősen koncentráltam de semmi. EZAZZZZZZ megúsztammmm. Nem vagyok legilimentor. Biztos csak utóhatása volt valaminek. – Na mi vannn???? Mit beszéltetek? – Hát ilyen kiskutya szemekkel is csak ő tud nézni. – Csak annyi volt, hogy monta, hogy pihizzek még ebben a pár napban..... – Khmmm én nem szoktam füllenteni, dehoogy soha. Amugy nem szeretek de ha a szükség meghozza. – Egyébként kössz, hogy ottt voltál velem. -  Ja semmiség. Remus is ott kötött, ki a tesód idegösszeroppanást kapott, Pet meg zabált. Ja Evanssal beszélj mert otthagytuk veletlen a gyengelkedon bar asszem Lupinnal volt. – Merllin áldjon meg ezt nem mondtad volna korábban??? – Hát sorry, nem az én barátnőm. Najó ez félreérthető. – Nemédekellll. Bocs rohanok.- Vágtam ki a szoba ajtaját amin persze, hogy most ért fel Peter szóval a kis lépcsőn ami a szobába vezet végül hárman gurultunk le de sebaj. Gyors visszaordítottam egy bocsi-t majd rohantam tovább a szobánk fele azon gondolkozva, hogy mennyire szúrtam el az eséjeimet Lily barátságával kapcsolatban. Valószínűleg semennyire, mert nem direkt volt de..... – Lilyy.-Nyitottam be a szobánkba. – Bocsiiiiii, és köszii. – Lily megölelt, és közölte, hogy imádta a fejem amikor elhúztam a számat miközben bocsánatot kértem. Akkor szent a béka. – Nem jössz át a fiúkhoz? – Már indultam ki a szobából miközben eszembe jutott, hogy lehet ő is jönne bár az álllatsimogató, még mindig állt és gazdagodott egy varanggyal. Aki történetesen Wally. – Hááát...- Húzta a száját. – Na jó. Átnézek. – Belebokszoltam a levegőbe miközben magam után vonszoltam a még mindig magában vívódó Lilyt. – Gyere már, tudtommal még nem vagy banyatank. – Miközben kiröhögött felugrott a hátamra. – Gyí, táltos paripaaaaa. – Néhány kíváncsiskodó tekintet után elhagytuk a klubbot, és rohantunk vihogva a semmin a fiúk hálókörlete felé. Egy csatakiáltás után berobbantunk a fiúk szobájába, de Pet ott állt az ajtóban, így kicsit ráestünk ezáltal nyöszörögve felkelt de mi sajna lent maradtunk egy olyan ötlet által ami James Potter fejéből pattant ki, és az a lényege, hogy Siriussal rank ugranak. Itt még szerencsére nem volt akkora súlykülönbség, bár Lils elég vézna volt hozzánk képest. Nem bullying de na. Látszott, hogy nem igazán edzéssel töltötte a napjait mint én és Jam, bár nekem hozzátartozott az olvasás, zenélés is. Ott tartunk, hogy  a fiúk nagyon humorosnak gondolták magukat, így nem nagyon terveztek leszállni rólunk, ami kezdte kicsit nehézzé tenni a légzést. – Ti, fiúk! Nem azt mondta Poppy néni, hogy Angel pihizzen??? – Örök hála Remi. Ennek jeléül rákacsintottam, de az értetlen tekintetét látva letátogtam egy kossziiiiii-t. Viszont a beszólásnak köszönhetően megszabadultunk az oviba visszament és kicsi a rakást játszó barátainktól. – Mizu csajok? – Vette lazára Ori mire kettő röhögést kapott válaszul. – Hiányoztam mi? –