Mostoha Szerelem [Befejezett]

10 rész

🫦Emma🫦

( 2. nap este)

A vissza út gyorsabban telt mint az odafele. Ami álltalábam én mindig így állapítok meg.Nagyon jól éreztem magam, és szerencsére még sötétedés elött haza értünk. Dávid rutinosan le állította a hajó motorját, majd kikötötte a kötelét. Ugyanúgy segített a leszállással és a kosarat is vitte magával. Ha nem lenne a bátyám még romantikusnak is tartottam volna az egészet. Tudom nehéz eset vagyok és ő teljesen úgy viselkedik mintha egy friss házasok lennénk én sose szerettem hazudni.
De mivel eddig senki se fogott gyanut meghát ez az ő ötlete volt, addig megpróbálok nem aggodalmaskodni.
Feltünt hogy nagyon elborúlt az ég, és jól be is sötétedett, még szerencse hogy a fákják fénye megvilágította az utat.
Belépve a szobába, meglepődtem a friss virágok láttán ami egy vázába volt rakva és egy-egy csoki az ágyra rakva.
A ruháinkat is kimosták, egyszóval imádtam itt lenni.
Minden olyan volt mintha távol letünk volna az otthonunktól de a menydörgéstől egyből észhez térített.
Utálom a vihart, a fények és a hangok teljesen megrémisztenek. A szél feltámadt, tudtam hogy a vihar már közel van.

-Nem jössz ki a teraszra? -kérdezte Dávid aki persze tök nyugisan ücsörgött.
-Nem, köszi. -mondtam félénken és le ültem a kanapéra, hátha a tv eltereli a figyelmem.

Mikor egy hatalmasatt villámlott, majd dörgött össze húztam magam.

-Hú, ez jól lecsapott. -csugta be a terasz ablakát, majd elhúzta a sötételő függönyt.

Már felfaltam a két csokit amit kaptunk, hátha le nyugtatja a lelkemet, de egy újjabb dörgés után már sírni tudtam volna.

-Csak nem félsz? -nevetett fel Dávid, és le ült mellém a kanapéra.
-Gúnyolódj csak. -húztam magamra a plédett védelem gyanánt.
-De hiszen csak villog. -hitetlenkedett a reakcióm láttán.
-Akkor se kell ekkora zajt csapni. -morogtam a takaró alatt.
-Nos én elmegyek zuhanyozni, már vacsora után nem akarok ezzel foglalkozni. -állt fel mire kétségbe estem.
-Csak nem akarsz egyedűl hagyni. -néztem rá könnyes szemmel.
-Mivel a fürdő ott van, ezért igen.-indult meg mire vissza bújtam a takaró alá.

A fürdő ajtaja be csúkódott én pedig reszketve ültem a kanapén. Egyszer csak a tv-ben lévő adás se ment már, majd az áram is el ment.
Dávid szitkozódását hallottam meg kijőve a fürdőből én persze félénken a takaró alatt maradtam.
Majd mikor kopogtattak az ajtón, felsikoltottam.

-Nyugi,csak a szoba szervíz. -indúlt el Dávid az ajtó felé.
-Here you are. -hallottam meg egy férfi hangott.
-Thank you. -Dávid be csukta az ajtót, majd majd óvatosan le fejtette a takarót a fejemen.

Egyszinten volt a fejünk mikor rá néztem. Ő még mindig mosolygott én pedig szipogtam a félelem miatt.

-Na, gyere. -fogta meg a kezem, még a másikban két gyertya volt.
-Hova? -kérdeztem tőle.
-A fürdőbe. -húzott magával.
-Ó nem nem, meg leszek. -ellenkeztem, de mikor dörrent egy hangosatt, inkább mentem utána.

Le rakta a kád szélére, a két gyertyát, majd meggyújtotta őket. Megtöltötte a kádat vizzel és nyomott a habfürdőmből is. Rám nézett, majd közelebb jött hozzám.

-Vetközz!

︻╦╤─Dávid︻╦╤─

Istennek hála a vihar miatt és amiért Emma most velem van a fürdőben. Röktön kaptam az alkalmon. Meggyújtottam a gyertyákat és engedtem forró vizet a kádba. El vettem Emma habfürdőjét és bele nyomtam a kádba. Mikor kellően megtelt vízzel, közelebb mentem Emmához.

-Vetközz! -adtam ki az utasítást.
-Minek? -nézett rám és már nem sírt.
-Mert fűrdeni fogunk. - mondtam tök lazán de belül azért én is meglepődtem.
-De... -kezdett kifogásokat keresni.
-Figyelj én fürödni fogok, te pedig úgy néz ki nem mész ki amég a vihar el nem megy. Szóval, vetközz és mász bele a kádba. Még ilyen habos szart is tettem bele. -mutattam rá.

Azt hittem majd meghátrál, de a következő pillanatban, le kapta a felsőjét én pedig próbáltam türelmesen várni. Nagyon nagy önuralom kellett ahhoz, hogy ne szaggassam le róla a nadrágot és a fürdőruhát.

-Fordúlj el! -nézett rám immár szégyenlősen.

Megfordúltam, de nem mondtam neki hogy a tükörből akkor is látom. Óvatosan le vette magáról a felsőt, biztosan fájhatott neki a napégés, majd lehúzta az alsót is. Nagyott nyeltem a teste látványa miatt. Mikor hallottam hogy be mászik a kádba, megfordúltam.

-Még nem is mondtam hogy megfordúlhatsz. -háborodott fel.

Nem szóltam semmit, csak le kaptam a felsőm és azzal a lendületben a nadrágot is. Ő elvörösödve a kád széléhez húzódott és már bántam hogy annyi hab vonta körül. Megfogtam a lábát és előrébb húztam, mire a meglepetéstől felsikkantott. Be másztam mögé és magamhoz vontam. Csendben ültünk a kádban, vagyis ő már majdnem rajtam feküdt és a kezemmel locsoltam rá a vizet. Néha megrándúlt a teste a dörgés hangja miatt, ami bennem egyre nagyobb reakciót váltott ki. Próbáltam másra gondolni és inkább a gyertya fényére koncentrálni.

-Gondolom szükséges volt az hogy én most itt vagyok veled. -szólalt meg hallkan.
-Attól tartottam egy dörgés miatt nehogy beugorj mellém a kádba és vizes legyen a ruhád. -locsolom tovább.
-Figyelemre méltó. -sóhajtott fel és mégjobban hozzám dőlt.
-Nagyon fáj? -válltottam témát és most a napégett combján simítottam végig a kezem.
-Ühüm. - vállaszotla.

Tovább merészkedtem és mikor hangos sóhajok között, hátra vetette a fejét egy csókkal nyomtam el a sikolyát. Olyan pontokat éríntettem meg nálla, amivel azt akatam elérni hogy elfeljtse az összes férfit akivel valaha dolga volt és csak rám emlékezzen!
Mikor le nyugodott, hírtelen kiugrott a kádból és magára kapta a törölközőt, majd ki szaladt a fürdőből.

-Baszki! -suttogtam és lemerűltem a víz alá.

Köszönöm, hogy elolvastad a 10. rész!

Zsu💐