Mostoha Szerelem [Befejezett]

11 rész

🫦Emma🫦
( 4. nap)

Egy napja nem beszéltem Dáviddal. Annyira össze vagyok zavarodva, a szívem tudja mit akar, de az eszem mást. Reggel hamarabb fel keltem és mielőtt még felébredt volna, már el is hagytam a szobát. A medence bárjánál fogyasztottam el az ételeket, vagy felvittem a teraszra, ami a szobában volt.
Gondolkodnom kellett, mert ha döntök az hatással lesz az életemre.
Épp a parton sétáltam, mikor Antonio szaladt velem szembe.
-Helló!- köszöntöttem mosolyogva.
-Helló!- állt meg velem szemben és kifújta magát.
-Délutáni edzés? -kérdeztem tőle, közben lassan tovább sétáltam.
-Valami olyasmi. És te? -jött utánnam.
-Gondolkodom. -néztem a távolba.
-Megkérdezhetem hogy min? Hátha tudok segíteni. -rakta zsebre a kezeit.
-Tudom ,hogy mit szeretnék és akikkel eddig beszéltem, azok mind azt mondták, hogy vágjak bele, de mi van ha rosszúl alakulnak a dolgok. -kezdtem el mesélni.
-Erre csak azt tudom felelni, hogy van úgy hogy megéri a kockázatot, kivéve ha börtönbe kerülsz, mert akkor inkább ne. -nevetett fel mire én is.
-Semmi olyan. -ráztam meg a fejem.

Tovább sétáltunk és hallgattuk a tenger hullámzását. Egyszer csak sikerült felbuknom valamiben és ezzel eggyüt Antoniot is húztam magammal.

-Úristen, bocsánat. -feküdtem hanyatt a homokban még ő felettem volt.
-Már kezdem megszokni. -mosolyodott el.

Csendben felnéztem rá, még ő engem nézett. A fülem mögé simította a hajamat, majd mikor le hajolt én elforddítottam a fejemet. Nem az hogy nem akartam hogy megcsókoljon, csak ő nem Dávid volt.

-Most én bocsánat. -ált fel, majd fel segített.
-Nem történt semmi. Tudod mit, nekem most mennem kell. -indúltam meg vissza a szálloda felé.

Írtó jó férfi lenne, ha nem lennék fülig szerelmes Dávidba.

Basszus, én szeretem Dávidot!

Tudatosúlt bennem ez a gondolat még a teraszon kerülgettem az embereket. A medenve bárjánál kértem egy erős italt, fogalmam sincs mi a neve csak hasson és vissza mentem a szobánkba. Reménykedtem benne, hogy Dávid nincs ott és elvégezhetem a tervemet.
Amint ki nyitottam az ajtót, magamután be is zártam, majd a táskám felé mentem. Ki vettem egy fekete ruhát, amit még Klau adott nekem, mert rá kicsi , de szerinte nekem még jó lesz. Gyorsan a fürdő felé rohantam és lezuhanyoztam, meg hajat mostam. Hálistennek a szoba fel volt szerelve hajszárítóval így csak be szárítottam a hajam. Sminket nem raktam fel, csak be kentem a bőrőmet testápolóval, madj mikor beszívódott felvettem a ruhát. Mivel nem gondoltam arra hogy bárkit is hóditani akarok csak egy fekete topánka volt amit fel vehettem hozzá. Nem illik ide, de nincs más. Még az egyetlenegy kis táskámba elraktam a fontosabb dolgokat, majd elindúltam a bár felé.
Belenéztem a lift tükrébe és egy percre elillant a bátorságom. Kezem, lábam remegett az idegességtől.

Nem, mostoda mész és megszerzed magadnak a pasit! -szóltam magamra.

A lift ki nyílt majd megkerestem a bárt. Tudodm ,hogy vacsora elött még oda szokott menni meginni egy whisky-t, és remélem nem egy csajt fűzöget. Így hogy egy napja nem is beszéltünk meg is értem. Ő nyílt felém én meg csak elöktem, de ha most nem teszek semmit lehet macskás néni lesz belőlem.
A tervem az hogy be megyek, kérek egy italt és ha Dávid ki szúr remélem be is kapja a csalit és oda jön hozzám.
Oda sétáltam a pulthoz, kértem egy kólát, és megpróbáltam teljesen lazának tűnni.
Pechemre egy részeg pasi jött oda hozzám, és azt hittem menten rosszúl leszek. Meg se vártam, hogy mit akar gagyogni, megkerestem Dávidot, felhajtottam a kólámat, majd elindúltam felé.
Ő elösször csak banbán nézett rám, majd hátra dőlt a kanapén.
Azt akartam hogy olyan legyen az egész mint a filmekben, én oda megyek ő meglepődik meg megcsókolom. Erre mit ad isten, ki csúszik a topánkából a lábam és az egyik párt el hagyom. Dávid válla rázkódik, de próbál teljesen természetes maradni. Le veszem a másik cipőt is, majd tovább megyek és mikor oda érek megcsókolom.

︻╦╤─Dávid︻╦╤─

Tudtam, hogy elcsesztem mindent és hogy nicns rá mentségem. De már annyira akartam Emmát mint egy falat kenyeret. Egy napja nem beszéltünk és szemlátomást kerül engem. Mikor reggel fel kelek már nics a szobában és mikor vissza térek akkor se találom. Remélem nem Antonio karjaiba löktem.
Délután felé járt az idő, mikor már kétségbe esve kerestem a parton hátha ott van, és az aggodalmam be igazolódott. Emma elesik Antonio felette van, mert miért is ne. Nyilván belé kell kapaszkodni, mondjuk nem is értem minek vagyok ki akadva. A fickó le hajol én pedig elfordulok, nem akarom tudni hogy megcsókolta.
Mérgesen vissza megyek a szállodába és úgy döntök le iszom magam. Majd holnap kérek egy másik szobát, vagy megmondom Emmának döntse el mi legyen.
Mert nem tudok egy léktérben lenni vele, főleg nem úgy hogy a feleségem.
Mikor megkaptam az első italomat, gyorsan le húztam a másodikkal pedig elvonúltam az egyik sarokba.
Oda jött egy szőke nő, de mikor meglátta a gyűrűmet, már el is ment.
Hogy még ez se jön össze!

De valyon meg tudtam volna tenni? Meg tudtam volna csalni Emmát?
Persze, hogy nem hiszen fülig szerelmes vagyok belé. Mikor ez tudatosúlt bennem, felröhögtem és jeleztem hogy kérek még egy italt.
A bárba belépve viszont megpillantottam Emmát. Egy fekete hosszú ruha volt rajta, amitől teljesen le fagytam.
Még itt is kínoz!

A Démonom oda ment a pulthoz, majd mikor megláttam hogy a ruha háta kivágott, viszketett a tenyerem. A füle mögé rakta a haját és idegesnek látszott.
-Lehet Antoniot várja? -tettem fel magamba a kérdést.

Egyrészeg pasi oda billegett hozzá, Emma pedig gyorsan körbe nézett, majd mikor meglátott engem, megitta az italát, majd felém sietett. Elösször el se akartam hinni az egészet, de ez ide tartott felém.
Teljesen össze voltam zavarodva, de mikor elhagyta az egyik cipőjét, nem bírtam ki hogy ne nevessek. Ez a nő seperc alatt el tudja felejteni velem miért is haragudtam rá.
Fölém hajol majd megcsókol, mindezt ügyetlenül teszi gondolom még sose kellett ilyesmit csinálnia. Elösszőr csak furcsán tekintek fel rá, és mikor már meggondolná magát, fél kézzel magamhoz húzom.
Mikor abba hagyjuk, fátyolos tekintettel néz le rám én pedig nem tudom hogy az alkohol hatása miatt van ez vagy esetleg álmodom hogy itt van.

-Emma, ha ez csak egy állom nem akarok felkelni, nem szeretem ha játékszer vagyok. -törtem meg a csendet.
-Próbáltalak volna elcsábítani. -valja be szégyenlősen.
-Elég lett volna az is ha csak egy pólóba jössz ide. -simítok végig a derekán. -na meg nadrágba. -teszem hozzá.
-Jól akartam csinálni. Én ezt nem tudom tovább játszani. -ül le mellém.
-Mégis mit? -nézek rá értetlenűl
-Azt hogy úgy csináljak mintha bármi is lenne közöttünk. Amit a kádba csináltál...
-Emma, én nem akarok a báttyád lenni. -mondom ki, amit már régóta ki akarok nyögni.
-Nem?-néz rám meglepetten
-Ezt próbálom az elmúlt pár napban megmutatni.-iszom meg a maradék italt, majd le rakom a poharat.
-Én azt hittem, hogy te csak megjátszod. -szólal meg
-Mi!? Dehogy is!-rázom meg a fejem.
-Én se akarok a húgod lenni. -mondja hallkan.
-Jó. -adok neki egy csókot majd felállítom.
-Most hová megyünk?-kérdezi kíváncsiskodva.
-Enni, majd dugni.-jelentem be és el hadjuk a bárt.

Ha ezek után is kétségek merűlnek fel benne, fogalmam sincs mit csináljak, mert ez az éjszaka olyan lesz számára, amit sose fog elfelejteni.

Köszönöm, hogy elolvastad a 11. részt!

Zsu.💐