Mostoha Szerelem [Befejezett]

15. rész

🫦Emma🫦
( 6. nap)

Az éjszaka volt egy szörnyű állmom így úgy éreztem, mint aki semmit se aludt. Ráadásúl izom lázam is volt a tegnapi sétától, amitől semmi mást nem akartam mint feküdni. A kávémat kortyolgattam és az álmomra gondoltam.

Az egész olyan valós volt. Én egy esküvői ruhában vonúltam végig a templomban, ott volt a családom és mindenki boldog volt. Ahogy lassan haladtam elnyújtva a pillanatot nemsokára oda értem a férfihoz, akihez hozzá akartam menni. A fickó megfordúlt és Dávid állt ott mosolyogva. Ki nyújtotta a karját és a tenyerébe helyeztem a kezemet. A pap elösszőr mosolyogva ránk nézett majd fel nevetett. Ezek után mindenki nevetett és én semmit se értettem. Rá néztem Dávidra és mikor abba hagyta megszólalt.

-Hisz mi házasok vagyunk. Emma te már a feleségem vagy, azt hitted hogy mi... -és újra nevetett.

Döbbenten néztem mindenkire, majd sírva fakadtam. Még így megalázni, dühösen kivettem a kezemet a kezei közűl, majd elkezdtem ki rohanni a templomból. De nem jutottam messzire egy másik fickó állta el az utamat. Majd Dávid hangja a fülemben azt kántálta lőj Emma, lőj!

Ezek után izzadtan ültem fel az ágyból, majd mikor nem tudtam vissza aludni le jöttem reggelizni és megnézni a wellness listát. 

-Úgy nézel ki mint akit megrágtak és kiköptek. -ült le velem szemben Klau.
-Neked nem máshol kéne lenned? -kérdeztem nem túl kedvesen.
-Akármi is a bajod másnál verd ki. -szólt most már ő is kicsit se kedvesen.
-Oké, bocs. Csak nem aludtam rendesen. -tettem le a program füzetet.
-Tán bátyus horkol? Én mindíg is mondtam hogy ő volt az a furcsa hang. -ivott bele a kávéjába.
-Nem, elösszőr is tegnap azt kérdezte hogy hozzá mennék, maaajd éjszaka azt álmodtam hogy hozzá megyek csak tévesen. 
-Oszt azt hogy? -nézett rám értelmetlenűl.
-Hát úgy, hogy azt mondta hogy mi házasok vagyunk. Fura nem? -néztem rá.
-Ő, de de naagyon fura. -bólogatott.
-Mindegy is. -legyintettem és újra a füzetet lestem.
-De te hozzá mennél? -kérdezte Klau.
-Mit tugyam én! Tudod hogy mióta... -néztem rá jelentőségteljesen. -és most is ez a 6. napunk. -ráztam a fejem.

Konkrétan nem tudok nemet mondani de az hogy igen azt se. Így az volt a legjobb döntés ha meg se szólalok és hülyén visítoztam hogy "Nézd ott egy szitakötő!" Oké, (ne néz furán ) de mit mondjak egy olyan pasinak akibe első látásra bele szerettem, hogy áh persze hozzád megyek, csak konkrétan semmit nem tudok rólad és nem sokat is beszéltünk amég itt laktál...

-Na és mi a mai program? -terelte el a témát Klau.
-Meg kéne maszíroztatni magam, mert a tegnapi sétától mindenem sajog. 
-Azt hittem mástól. -nevetett fel.
-Hahaha. -forgattam a szemem, de azért elmosolyodtam.
-Te, büdös qu... mégis mikor akartad elmondani. -mondta mindezt hangosan mire pár ember felénk néézett.
-Cssss, nem kell fél világnak megtudni hogy... -pirúltam el a gondolatól.
-Hogy dugtatok. -fejezte be a mondatot, mire hozzá dobtam a füzetet.
-Igen, igen meg volt. Lapozzunk, szóval....
-Van itt egy jó masszőr, Antonio is oda jár, aminap kilestem. -húzogatta a szemöldökét.
-Már bocsánat, de egyszerre csak egy férfi. Nem vagyok telhetetlen, de merre is van az a masszőr? -érdeklődtem.
-Hoppá, csak érdekel a vízi mentős. -harapott bele a croissant-ba
-Nem érdekel, csak az hogy merre van a masszőr. -komolyodtam el. -Nem hiszem el hogy ilyet gondolsz rólam.-csóvéltam meg a fejem
-Jólvan már csak vicceltem. Gyere megmutatom, én is oda akartam menni. -álltunk fel.
-Csajos nap? -kérdeztem vigyorogva.
-Csajos nap! Helló szép masszőr bácsi jövünk. -karolt belém de hírtelen meg állt.

Mert Dávid és Bálint állta el az utat nem túl kedves arcal.

︻╦╤─Dávid︻╦╤─

Zavart hogy Emma nem válaszolt a kérdésemre, de persze meg is értem. De talán egy lehet, vagy talán válasz jó lett volna. Mindegy is...
Bálinttal a hallban találkoztunk, mind a ketten álmos fejjel és egyszerre fogtuk meg a kávés kancsót amibe már alig volt valami az alján.

-Jobb ha elengeded, ha jót akarsz. -figyelmesztettem, de nem engedte el.
-Haver, nekem nagyobb szükségem van rá mint neked. -húzta vissza a kancsót.
-Levágom a karod ha nem adod ide! -fenyegettem, de semmi.
-Én meg meg is eszem a karod. -húzta fel az egyik szemöldökét.
-Fele fele? -hagytam rá, mert nem akartam sokáig itt ekkolni.
-Tudtam hogy szeretsz. -fogta még mindig a kancsót.
-Jó akkor öncsük egyszerre, és nem szeretlek csak kell a kávé. -magyaráztam mellékesen.

Egymás mellé tettük a két átlátszó poharat, majd óvatosan kimértük a maradék kávét. Távolról nézve biztos fura volt. Mint két gyerek, gondolhatták magukba. Mikor megnéztük hogy mind a kettönknek ugyan annyi van, le raktam az üres kancsót és a cukor után nyúltam.

-Miért is lenne neked nagyobb szükséged? -érdeklődtem.
-Nem akarod tudni. -rázta a fejét és egy fejhajtásra meg is itta cukor nélkül
-Ha olyan amihez köze van a hugomnak és az ágyhoz akkor biztos hogy nem. -rázott ki a hideg.
-Mi már a medencét is kipróbáltuk, ha gondolod meg mondom melyik. -vigyorodott el
-Ezért megyünk ki mi mostmár a partra. -ráztam a fejem elszörnyedve.
-Csak nem félsz, hogy kis Bálintkáék rád másznak. -viccelődött tovább.
-Úristen  haver, hagyd abba. -ráztam a fejem.

Elindúltunk Emmáék felé, de félúton egyszerre álltunk meg.

-...Helló szép masszőr bácsi jövünk! -mondta vidáman Klau, de mikor megfordúlt meglepődött.

Karba tettük a kezünket a mellkasunk elött, egyikünknek se tetszett a gondoltat hogy a csajainkat valaki más tapogatja.

-Helló édes! -ment oda Klau Bálinthoz.
-Édesezzél a masszőr bácsinak. -fordította el a fejét Bálint dúrcásan.

Emma kicsit távolabb volt tőlem és lehajtott fejjel vigyorgott.

-Te hová indúltál? -kérdeztem és úgy haladtam előre mintha a vadász befogná az áldozatát.

-Én! -mutatott magára. -Csak meglazítani az izmaimat, a  tegnapi nap maitt mindenem fáj. -nyűszíkelte ahogy oda értem.

-Tudok én neked izomlazítást alkalmazni. -ajánlottam fel ördögi vigyorral.
-Kösz, de most ki hagyom. -tolta volna el a kezével a testem de nem sikerűlt.
-Hát pedig hogy azt akard ne fájjon. -húztam magammal és elindúltam egy bizonyos hely felé.
-Dávid, nekem most nincs kedvem olyan dologhoz. -duzzogta.
-Ó dehogynem, izomlazítást akarsz hát meg kapod. Sőt még edzünk is rajta.
-A szobánk nem arra van! Mégis hova megyünk? -kérdezte,de mikor meglátta a felíratott egyenesen menekült volna.
-Dávid én soha nem edzettem, még a tesiórát is kerültem ha lehetett. -rángatta a kezét szabadulásért.
-Jó lesz, ígérem. -vigyorogtam tovább.
-Bálint, Bálint tegyél le! -csapkodta Klau a hátát.
-Helló szép edzőterem jövünk! -vigyorgott gonoszúl Bálint.

A csajok duzzogva vették át a ruhájukat és kezdőthetett az izzadás. Egy darabig meg makacsolták magukat, de aztán fel álltak egy-egy futópadra. A második kör fekvődámaszhoz készűltem és észre vettem hogy Emma bámúl. Nem törődve vele, neki kezdtem a gyakorlatnak és mikor végeztem, a felüléssel folytattam. Az első felülésnél rá néztem Emmára és kacsintottam egyett, mire elmosolygott és vissza fordúlt a futópad felé.

Köszönöm, hogy elolvastad!

Zsu💐